Ad Gelle: A Dudenben azt találtam, hogy a n. Geller csn. az észak-német területen a Geldern (Észak-Rajna–Vesztfália, Hollandia) hn.-ekből képzett lakosnév. Közép- és felnémet területen pedig a régi gellen ’éles, metsző hangot kiad, kiált’ igéből képzett ragadványnév.

 

Az -er > -e változásra kevés lehetőség van, a fentieket inkább az -ld- > -ll- változás miatt hoztam ide, azaz a Gelle nevet összekötném egy korábbi *Gelde ~ *Gelte névállapottal.

 

Az utóbbihoz a Duden a Geldner [> Gel(l)ner] név alatt át támpontot, amikor azt részben a régi n. gelte ’edény folyadék tárolására’ köznév foglalkozásnévi származékának tartja. A Geldmacher és a Geldner egyik közös etimológiája a r. n. gelte ’meddő, kasztrált disznó’ szóra megy vissza foglalkozásnévként (ehhez vö. mai n. gelt ’meddő’ mn.). Esetleg fölvethető a n. Geld ’pénz’ is.

 

Vö. http://www.verwandt.de/karten/index/g_9_24.html, http://www.verwandt.at/karten/index/alphabetisch/index370_ge.html

 

 

De azért a magyar etimológia sem zárható ki, mivel a Gelle, Gele, Gelye, Gölle a m. Gelén (~ Kelén ~ Kilény ~ Kilián szentnév < ? ír ceall ’templom’ + -an/ín kicsinyítő képző) és a m. Gellért (< n. Gerhart ’dárda+kemény, erős, merész’) szn. ismert magyar származéka.

 

Névdivat régen is volt: így magyar szn.-eket is használtak a környező népek (ahogy fordítva is), így magyar felmenőket sem kell éppen keresni. Bár az évszázadok alatti többszöri ide-oda asszimiláció sem zárható ki szerintem.