Úgy néz ki, hogy Arras nevéből való éppúgy mint a hárász. Benyomásom szerint a rázsa és a hárász részben ugyanazt is jelentették, bár a rázsa jelentése elég változatosnak tűnik.

Czuczor – Fogarasi: “Ritka szálu, gyönge, lágy gyapjuszövet, melyből némely tájakon a nők szoknyát viselnek. Fél- egészrása.” “a ,rása' alatt durvább anyagu, vagy csekélyebb értékü szövetet ért a nép. Egyezik vele a német Raach, franczia ras, ángol rash, olasz rascia. Adelung szerint Artois tartománynak Arras nevü városától kapta nevét, hol először készítettek volna ilyetén szöveteket, és régebben Arras, Arrasch, Harras volt a neve.“

Honismeret helytörténeti magazin a 18. század végi Szabolcs megyéről: “ezen a vidéken szokásos női viselet a rása vagy rázsa szoknya,amely a régi leírások szerint szőrkelméből készített igen erős, durva alsószoknya volt,olyan erős,hogy a földre letéve minden támasz nélkül megállt egyenesen,s akár több nemzedéket is kiszolgált. Feltehetõen gyapjúból készülhetett nemezeléssel. Abban az időben ugyanis a női alsó fehérnemû még ismeretlen volt,és hideg szeles időben jó szolgálatot tehetett egy ilyen meleg szoknya.”

Szeremlei Sámuel: Hódmezővásárhely története szerint a 18. századi magyar úrinő viselete “a rázsa szok­nya, magyar váll, karmazsin topánka”. Ugyancsak Hódmezővásárhelyen a takácscéh 1733-as szabályzata szerint a mesterjelölteknek többek között “hétköznapi, durva és ritka rása- vagy mazolán-szövésből kellett egy véget készíteni”. (Magyar Néprajz) Bálint Sándor (A szögedi nemzet) a 19. század eleji mesteremberek feljegyzéseiből arra következtet, hogy a rázsa ugyanaz lehetett, mint a kamuka. (A kamuka állítólag damaszt, tehát ez valószínűtlen, noha Szegeden lehetett éppen más jelentése a szónak. Mindenesetre mindkettő nehéz szövet, és a rázsaszoknyát is bélelték.) Ugyanő olyat is talált, hogy félrázsa- vagy mazolánszoknya. Borovszkynál (Pest-Pilis-Solt-Kiskun) írják a “Morvaországi társulat”-ról, hogy 1755-ben többek között sziléziai félrázsával kereskedtek.

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: 1682-ben új Rasa poszto előruháról (nyilván kötényről), 1764-ben a leány középrend szebeni kék rása szoknyájáról esik említés. Nagy (Grandpierre) Péter szerint a kolozsvári Szatmári-házat (Wolphard–Kakas-ház) “Rázsa-háznak is hívták régen, mert rázsaszövet módjára kockásan volt tarkára festve. Ilyen rázsaház az Óvárban is volt, a Karolina tér északi során.”