Köszönjük a hozzászólásokat. 

Az a baj, hogy szerintünk sajnos az idézett rész mindkét fele hangsúlyos (bárcsak ne így lenne!). Tehát, hogy a támogatást vissza kell fizetni, ha a szóban forgó ingatlan

 

1. nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál (hanem másvalakinek a lakóhelyéül) vagy

2. nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál (érthető a jogalkotó szándéka, azért kapja az ember a támogatást, hogy utána ott lakjon, ne máshol).

 

Vagyis teljesülnie kell annak, hogy az ingatlan a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgáljon, mindkét résznek értelme és jelentősége van.

 

Sajnos ezt az értelmezést támasztja alá az a gyakorlat is, hogy ha valaki akár csak tartózkodási helyet létesít más városban (és „üresen áll a támogatással érintett ingatlan”), akkor már kimeríti az idézett részt, és kíméletlenül vissza kell fizetnie a meghatározott, kamatokkal növelt támogatás összegét.

 

Ha bárkinek bármi érve lenne amellett, hogy a fenti értelmezés nem helytálló, kérjük azért jelezze.

 

Mindenesetre épp ma szereztünk tudomást olyan esetről, ahol egy szimpla tartózkodási hely létesítése miatt kellett visszafizetnie valakinek a támogatást (hétvégén lakott az ingatlanban, hétközben egy másik bérelt lakásban, a támogatott ingatlanba természetesen senki más nem költözött). A bíróságon semmilyen érvelés, tanúk, bizonyítékok, fellebbezés nem segített, -valószínűleg a fent idézett részre hivatkozva- pert nyert a Magyar Állam…