Gondolom az első mondatra kérdezed. Mert a többi az tapasztalat vagy "szerintem".

Egyszerűen úgy gondolom, hogy bevallottan NBA-be vágyó játékos nem engedhet meg magának 15 pontos átlagot a magyar bajnokságban. (Kivétel persze, ha egyéb statisztikai mutatóban kimagasló lenne a mezőnyből.) Bell szintén nem fogja majd túlságosan vissza magát, Townes nem azért érkezett, hogy csak a lecsorgókra menjen, Ruják fejlődni akar és minél nagyobb szerepet, Isti meg Isti. 

Én teljesen ki vagyok amúgy békülve Sabálival, de úgy érzem, hogy ez számára túl nagy feladat lenne. Magam is csak nevettem Budimir vagy éppen Trepák szerencsétlenségein az elmúlt két évben - de bajnok lett velük a csapatuk (alapemberként). 

Ha mondjuk a Bell-Townes pároshoz irányítóba hoznánk húzóembert, az más szituáció lenne.

Pszichológia, tanári vagy épp főnöki fellépés az edzőtől, fegyelem, hierachia kialakítása és a többi. Ha ezek meglesznek, én leszek a legboldogabb, ha hozunk egy "atomhármast". Csak ehhez minden szempontból biztos háttér kell és folyamatos kommunikáció a szakma és a játékosok között.