Ezt nagyon elhiszem, hogy az orr nem bírja a strapát. A sok fújástól köhögéstől kikészül az ember. Ezt nagyon ismerem és én is sokat kínlódtam ebben, de most már klassz. Sajnos nem rajtam múlik, hogy neked is sikerüljön. Most megint a napokban tapasztaltam, hogyan nagyon jól állok a dolgokkal. A fiam három hete egy héten belül valami öt államban tevékenykedett a munkájával kapcsolatban. Lehet ez is közrejátszott, hogy mikor hazajött és meglátogatott minket, kegyetlen náthás volt, tüsszögött, le is feküdt az én ágyamba és még másnap is jött és megint ott feküdt, közben elment patikába vasárnap, hogy adjanak neki valamit. Tudtam mi lesz, de tudtam azt is, hogy mi a teendőm. Én túlvészeltem, de a feleségem szintén kegyetlenül elkapta. Az meg nap mint nap mellettem alszik, oda az orra (hozzá se tud nyúlni, piros mint a főtt rák), alig tud beszélni, lázas, levert, mindenfélét szed, iszik rá - és még mindig, már két hete. Nekem ha 5 órába tellett foglalkoznom vele.......... A pulzusom is csak 3-mal emelkedett, na ez egész klassz.

A bacik engem se hagynak ki természetesen, hisz keringenek a lakásban, mit mondjak, párszor én is fújtam az orrom, de valahogy ráéreztem mikor hogyan rezegjek, milyen hangokkal, kentem is a saját nyálammal magam - tényleg nagyon fejbevágó, hogy szinte észrevehetetlenül átment rajtam. Ha nem szólok az asszonynak, hogy bennem is munkálkodnak a bacik, észre se veszi. A melóban senki semmit nem vett észre és én se nagyon csapoltam magam amiatt. Ez a hozzáállás azt hiszem aranyat ér. Sajnos nem tudom szavakkal átadni, valahogy ezt meg kell tanulni és úgy élni.......