Te itatod fel

 

Egy vallomás, igazán

se nem lovag, se király

nem vagyok de papírból

mit kivágnak kis angyalok

és játékból ott lovagolok

néha a közös asztalon 

 

az égi fény csak 60 watt

és tök sötét lesz ha egy kéz

könyvjelzőként lapokba csap

van úgy, évekre eltűnök

de jött egy pehely, igaz lélek

és a 110. oldalon észrevett

 

azóta is teveled

napjaid közt élek

a mát a tegnaptól

az éjt a nappaltól

a napot az égtől

az esőt a felhőtől

a csendet a zajtól

én választom el

 

egy vallomás, nem több

könnycseppet arcomról

viszont Te itatod fel.......