Én Pestről rendeltem. A budaőrsi IKEA mellett van egy gyógyászati segédeszköz bolt. Mondjuk mi felmentünk Pestre. Éppen nem volt raktáron, de rendeltek, és telefonon egyeztettünk utána. Simán postázták utánvéttel, és a szállítási díj sem volt durva. Futárral talán ha egy ezrest kértek érte.

A cipő maga amúgy 5200 forint volt náluk. Fejérben 8-9000-et kérnek kérte. Mármint darabja, mert én mindkét lábamat megműtettem egyszerre.

Nincs olyan h jobbos vagy balos. Van ez csapott talp-elejű, orr nélküli mamusz. Elöl tépőzár fogja össze, de a tépőzárat teljesen le lehet szedni, és megfordítani. SML stb mértekben létezik. Csak a viszonyítás miatt, nekem 39-40-es lábam van, és az S-est vettem meg. Szerintem a 41-es lábra is jó lett volna.

Szerintem kb 4 hétig van rá szükség, utána nem igazán. Én legalábbis csak ennyit hordtam, és csak akkor ha a lakáson belül mozogtam (értsd első két hétben max napi 5 mellékhelység menet + egy fürdés) kétszer mentem be a kórházba varratszedésre meg egy kötéscserére. Mondjuk két műtött lábbal a közlekedés teljesen felejtős volt. Viszont négy hét után az orvosom azt javasolta, hogy váljak meg a cipőtől, mert különben újra kell tanulnom járni.

Egy műtött lábbal szerintem lehet tovább is használni, de így utólag azt kell mondjam igaza volt a dokinak. Most ebben a tesco-s 800 forintos habklumpában nyomom - egy mérettel nagyobban persze, hogy ne nyomjon - és kényelmes, sokkal jobban tudok mozogni.

A cipő lényege ugye, hogy kicsit alacsonyabb a saroknál, mint a talp elejénél, ilyen módon a lábtőcsontokra és a sarokra helyezi a testsúlyt, azaz nem terheled a műtött területet. Mivel nekem mindkét lábam volt műtve, életmentő volt a cipő. Bár egyensúlyozni nem lehet benne, kapaszkodnom kellett ezerrel. Kitolt fenékkel, kicsit előrehajolva totyogtam, és a dokim ellőtt pár viccet a látványról.

Gondolom ha csak egyiket műtik meg egyszerre, milliószor könnyebb lesz az élet.

 

Ez az üzlet webcíme: www.salusgyogypont.hu

A cipő hivatalos megnevezése:

Lábfej tehermentesítő cipő

Az én szállítólevelemen a 5587930105001-es cikkszám szerepelt.

Csak azért írom le ennyire részletesen, mert mikor elkezdtem járni ezeket az úgynevezett szaküzleteket a cipő után, volt olyan, ahol nem is hallottak róla soha, és még a Salus-nál is kb negyed órát keresték a rendszerben, mire meglett.

 

Nekem amúgy a Lindgren féle csavaros megoldással műtötték a lábaimat július közepén. Négy napot voltam kórházban. Hétfőn délben volt a műtét, csütörtökön engedtek haza. Szerdán már mehettem volna, de felkeltem kb 8 órával a műtét után, és két napra rá jött a fejfájás. Gerincérzéstelenítéssel műtöttek + kértem bódítást is mellé. Idegileg nem bírtam volna elviselni, hogy flexeli a csontomat a doki. Maga a gerinérzéstelenítés nekem teljesen pozitiv élmény volt. Nem is éreztem ahogy beszúrták. Még annyit se, hogy hozzáértek volna. Valószínű számít mondjuk, hogy mennyire meszesek a csigolyák. Pár óra alatt elmút az érzéstelenítő hatása. Nekem még a műtőspasi javasolta, hogy ha már érzem a térdem alatt, akkor csengessek az eső fájdalomcsillapítóért, mert ha komolyan elkezd fájni akkor nehezebben hat a cucc. Kb 4 adagot kaptam 3 óránkén az infúziós kanülbe. Az éjszakám volt szar, a mélypont kb 12 órával a műtét után jött. Érdekes, mert az egyik lábam miatt kellett nyomatni 3 óránként a fájdalomcsillapítót, a másikat alig éreztem. Másnap reggeltől átváltottunk Cataflam-ra. Két napig reggel egy, este egy, aztán már csak alváshoz kellett. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nap közben nem éreztem, hogy fáj, de simán el lehetett viselni. Pedig híresen alacsony a fájdalomküszöböm, elég rinyálós vagyok :) Varratszedés (ez igazán piskóta volt), átkötözés két héttel a műtét után. Majd újabb két hét múlva levehettem magamnak a kötést otthon. A csavar kivételtől még nagyon rettegek, ez valamikor októberben lesz.

Víz ugye nem érheti a kötést, én simán felkaptam a cipellőimet, ráhúztam egy vékony szemetes zsákot, aminek a száját a vádlimnál alaposan körbe-ragasztószalagoztuk. Simán kibirta a zuhanyt meg a hajmosást.

Bár menet közben párszor szidtam magam, hogy miféle hülye csinál ilyet, hogy totál mozgásképtelenné teszi magát a dupla műtéttel, de ismerem magam, ha az egyiket megcsinálják, mégegyszer nem mentem volna vissza. Arról nem beszélve, hogy csak egyszer kockáztattam a gerincérzéstelenítést is.

Engem erre az anesztes beszélt rá, persze nem kellett erőlködnie, mert magam elé képzeltem, ahogy letuszkolják a tubust a torkomba, meg mikor kizúzzák, ááááá....

Ráadásul volt egy enyhe megfázásom is, nem lett volna szuper ha a tubussal letolnak valami bacit a tüdőmbe.

 

Bátorságot annak aki még előtte áll, akik pedig már túl vannak rajta, mielőbbi gyógyulást.