Jó-jó, elvontatom a tradicionalisták trójai falovát Héliopolisz falai alól. :-)

 

"Nem igazán tudok ezzel mit kezdeni, amit Mózesről írsz, mert tkp. másod, sőt harmadrenű források. Vagyis úgy nem szeretek tanulmányozni egy témát, hogy nem a legrégibb, tehát a leghitelesebb forrásokat veszem alapul."
Ebben a saját nézőpontból teljesen igazad van, akkor, amikor azt vizsgálod, hogy mi lehetett az, ami 'valóságosan' egyes mítoszi minták alapjául szolgálhatott.
Én összességében kicsit másfelől közelítek, tehát engem nem csupán ez az alap, hanem maga az egész mítoszi felépítmény, a maga ezer éveken át tartó módosulásaival, a toldozgatásokkal-foltozgatásokkal együtt is érdekel már önmagában véve is, l'art pour l'art; amikor már az interpretáció, az ősi képzeteket felhasználva, saját életre kel (persze azt gondolom, valamilyen módon mégiscsak mindig összefüggésben marad az eredetével, bármilyen síkon is nézzük).

 

"Hogy ez az Al-Khidr ki lehet (vagy mi lehet?), nem tudom, akihez Mózes menne "beavatásért". Emögött nagy rejtélyt látni -tekintve a forrást- nem tudok (csodálom, hogy valami dzsinn nem kerül a történetbe)."

Hát pedig ott van az, hiszen a Sátán(Iblis) a muszlimok szerint dzsinn...
Mózes e története a Koránban persze valóban utólagos mitologizált hozzáadásnak látszik; de amiért ez nekem érdekes volt, az az, hogy a Korán szerkesztői, ott a nagy arab homokdűnék tövében a 7. századan egyrészt ismerték ezt a történetmintát, másrészt teljesen adekvát módon használni is tudták, és szükségesnek érezték mindezt Mózessel összekapcsolni; számomra ez már éppen elég rejtélyes.

 

""egyes források szerint (keresztelő) Jánost Oannésszel azonosítják"

- nyilván tévesen, vagy nem tudják, hogy Oannészről egyedül (!) Bérosszosz babilóni pap i.e. 3. században írt 3 könyvből álló Babilonikája beszélt, egyszerűen máig ez az egyetlen forrás"

Ez még nem zárja ki, hogy azonosítsák, a szokásos mitologizáló logika mentén (vagyis ez  nem a személyt magát jelölheti, hanem a 'tisztséget', bár előbbi is lehetséges volna kis csűrés-csavarással, ami nem idegen azért az effajta gondolkodásmódtól). De most már megpróbálok jobban utána menni ennek, hogy tisztábban lássak.

 

"Erről a északi meg déli polusról, hogy melyik volt a primordiális székhely, szóval nem igazán foglalkoztam, de nem is tartozott a vizsgálódásim közé, sőt nem is tartozik tárgyamhoz. De képtelen is lennék a "Déli polusról", mint olyanról, mosolygás nélkül, áriákat zengeni. Vagy hogy hol volt még "másodlagos primordiális székhely" (ez megint a Guenonék kreációja, azokra a helyekre, amik valahogy nem fértek elméletük keretébe, de valahogy mégis be akartak rángatni vagy megmagyarázni)."

Nem akartam én itt belegyömöszölni a te logikádba minden áron a tradicionalista értelmezést egyáltalán, egyszerűen 'elloptam' az 'elsődleges' meg 'másodlagos' központ terminus technikusokat, amivel arra akartam utalni, hogy időben, térben, illetve civilizációs ciklusok szerint hogyan kerültek egyre 'távolabb' az ősi tudást fenntartó központok attól az eredeti helytől, ahol 'az istenek először a földre szálltak', miközben a sajátos mitológia vagy szimbólumnyelvben megőrizték annak attribútumait.

 

Megpróbálom egy kicsit érthetőbben megfogalmazni, amit ebből az északi, illetve déli pólusból ki akartam hozni. Először, azt már láttuk, hogy miképpen helyeztek északra a különböző hagyományok egy ilyen központot. Másrészt viszont, megint csak a legkülönbözőbb hagyományok, ha talán kisebb számban is, de mégis szignifikáns módon beszélnek ilyesmiről egy olyan helyen, ami viszont úgy tűnik, délen volt (teljesen függetlenül most Guénontól stb., már csak azért is, mivel ő se nagyon foglalkozott ezzel, legalábbis nem emlékszem), és erre, ha csak a magam számára is, de 'magyarázatot' keresek; hiszen nyilván emlékszel, már Dante kapcsán is előjött ez nálam.