> Lupták - tudom, hogy a Lipták névhez hasonlóan Liptó vármegye nevéből ered, de miért az "u"? Mindig u-val! LvT féle szlavisztika kéne ehhez.
A Liptó < szlk. Liptov hn. eredeti formája Ľubtov [hrad] azaz ’Ľubta [vár]a’, amely nyelvjárásban megőrződött. A lágy msh.-k utáni /u/ > /i/ változás az ún. přehláska, amely a csehre jellemző, vö. cs. lidé ~ szlk. ľudia ’emberek’. Többek közt a přehláska választotta szét a két nyelvet, de szórványosan megjelent szlovák területen is.
> Barcza - tudtok jobb megoldást, mint a Barcaság? Ha nem, akkor miből ered a Barcaság neve maga?
Szerintem ez a török barsz ’párduc, tigris’ szóból lett régi magyar személynév -a kicsinyítőképzős származéka. Az /sz/ > /c/ affrikálódás jellegzetes magyar jelenség, vö. lat. pardus > m. párduc. Bármi is a név eredete, 1289-ből már adatolható.
Fordított kapcsolat sem valószínű: a Barcaság a Barca folyóról vette a nevét. A folyó nevének eredete vitatott: vagy török Bursa, vagy a szláv Brza ’sebes’ folyónevekkel kapcsolják össze.
> Kakulya - van nálam még Vakulya is, amely a végső soron görög eredetű keleti-szláv Vakul személynévből ered. Van Kakul név is?
Az -uľa ismert keletszlovák-kárpátukrán kicsinyítő képző, a Kakuľa névben és Kokuľa változatában is inkább ez van. Ezekben – valamint a a romániai Kak (r. Cucu), szlovákiai Kokava hn.-ekben – a nyugati szláv Kok szn. található: ez a kokot, kokoš ’kakas’ szó rövidülése.
> Kócz - valószínűleg a "kóc" szavunkból lenne, bár én nem találok ma Kócz nevű embereket. Lehet, hogy elírták és valójában Koncz?
Teoretikusan minden lehet, még a Konstantin kárpátukrán rövidülésének magyarosodása is (vö. tovább képezve Kóczián)
> Moczó - talán a régi Mucs személynévből?
Az /a/ > /o/ változás valószínűbb, mint a /cs/ > /c/, ezért én a régi Mac személynévből indulnék ki, amely a n. Matz v. nyugati szláv Mac. Az utóbbi mindkettő a Mátyás szn. azonnyelvi változatának rövidülése.
> Csíkmérő - […] Mit mér egy csíkmérő?
Úgy vélem, hogy egy kéttagú vezetéknév egybeforrásáról lehet szó.
> a családnév nyelvén beszélő nemzetiség neve miért lett családnév? Tehát miért volt alkalmas megkülönböztetésre és valaki leírására egy német faluban az, hogy Deutsch, vagy egy magyar faluban az, hogy Magyar
Hajdú Mihály szerint (Családnevek Enciklopédiája, Magyar címszó): „A magyar szót mai is használják a népnyelvben egyszerűen ’ember, egy ember, ismeretlen ember’ jelentésben. Régebben is ebben az értelemben vált sok beköltözött, ismeretlen családnevévé, de Erdélyben a székelyektől való elkülönítő szó is volt a magyar, s így is családnévvé válhatott.”. De jelezhet, nemzetiségi érintkezést is, pl. egy magyarosodó nemzetiségi személy is megkaphatta ragadványnévül; olyan, aki magyarral házasodott; akinek színmagyar területtel volt kapcsolata; aki magyarként egyébként nemzetiségek lakta településrészre költözött be stb.
