Egy kicsit magamra vettem a nem bemutatkozást. Jó okom van erre, mégpedig az elmúlt hónapok, és azóta szerencsére törölt névtelenjei.
Nagyon nem szeretnék senkivel közelharcot vívni. Én nem bántok senkit sem, legalábbis nem ez a szándékom, bár már így is van aki szívesen ugrálna az arcomon, de nem vettem fel a kesztűt. Nem is fogom.
Viszont,a nemtetszésemet szeretném elmondani, ha néha kissé gúnyosan is.
A biztosan nem érti, akiknek, akikről szól, de máris volt hatása.
Kizárólag olyan dolgokról írtam, írok, amik valósak. Mindenki láthatja, hallhatja. Pl. bőrlabdával a lámpaoszlop rugdosása. Itt megjegyezném, senki nem akadályozta meg!
Szerintem a gyerek nem = rongálás, piszok, hangoskodás. Legalábbis nem feltétlenül.
A szülő nem csaphatja ki csak úgy "legelni", mint egy marhát.
Láthatunk sok ellenpéldát is pont itt a játszótéren.
Igaz, azok. udvarias, kultúrált szülök képében vannak jelen.
Hangsúlyosan nem a gyerekek jelentik itt a bajt! Mivel nagyon változó a közösségünk, ezért az újjonnan érkezőket be kellene vezetni egyfajta házirendfélébe.
Ezt jelenpillanatban senki nem vállja magára.
Mert rend nélkül mi lenne velünk? Mondjam a választ?