Pasubio Creative Commons License 2011.08.08 0 0 233

a horvát kormány újabb "csapást mért" a Molra azzal, hogy a Száva és a Dráva térségére, illetve az északnyugat-horvátországi szénhidrogénmezőkre vonatkozó kutatási engedélyt elvette tőle. Az indoklás szerint a társaság az érintett területek 90 százalékán még meg sem kezdte a kutatási tevékenységet, amelynek márciusban lejárt a határideje. Horvát szakértők szerint a helyzet kialakulásáért a részvények 47,26 százalékát birtokló és a céget irányító magyar Mol a felelős, "mert nem érdeke az INA növekedése", amíg nem tudja átvenni a teljes irányítást.

A horvát kormány és a Mol között az irányítási jogok miatt folyik vita. Újabb ütés volt a kormány részéről, hogy a héten csökkentette a gazdasági társaságok által fizetendő gázárakat - olvasható a napilap cikkében. Az INA közleményében válaszul arról írt, hogy az elmúlt néhány évben a társaság jelentős veszteséggel működött, ezért a pénzügyek és a befektetések stabilizálására, valamint az olajfinomítók korszerűsítésére, továbbá a szíriai és észak-adriai beruházásokra koncentráltak. Az idei első félévben - a tavalyi hasonló időszakhoz képest - 57,8 százalékkal növekedve 331 millió kunát (1 kuna 36,85 forint) fektetett be a cég, miközben 4,3 százalékkal kevesebb olajterméket és 6,8 százalékkal kisebb mennyiségű gázt termelt.

A lap egy névtelenséget kérő geológusra hivatkozva azt írta: az INA által elveszített koncessziós területen becslések szerint akkora mennyiségű szénhidrogén-származék található, mint amennyit az elmúlt 50 évben összesen kitermeltek Horvátországban. Csak földgázból mintegy 80 milliárd köbméterre becsülhető a felszín alatt lévő mennyiség.

Ami a magyar olajtársaság által irányított INA-val történik Horvátországban azt már korábban borítékolni lehetett. A magyar állam 24 százalékos tulajdonában lévő Mol irányította cég ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint azok, akik annak idején Oroszországból, vagy Ausztriából szereztek jelentős részvénycsomagot a Molban. Most Horvátország igyekszik saját nemzeti érdekeire hivatkozva kiütni a külföldi részvényest a nyeregből. Kétségtelenül Zágrábnak nehezebb dolga lesz, mint annak idején volt a Molnak, amikor megvédte szuverenitását a külföldi befektetőktől, de azzal kell számolni, hogy az érdekütközés a horvát állam és a Mol között magyar-horvát konfliktussá fog terebélyesedni.

Mindez alaphangon milliárdokba fog kerülni a Mol részvényeseinek, és alighanem máris indítani kéne Selmeczi Gabriellát, hogy azonnal mentse meg az állam javára a 24 százalékot, és ne hagyja, hogy eltőzsdézze azt bárki is, jelen esetben maga a magyar állam. Eddig a Mol értékének több mint 20 százaléka ment veszendőbe, az állam alig két hónapja 23 ezer forintért vásárolt egy részvényt, ami ma alig ér többet 18 ezer forintnál. Vagyis - követve Selmeczi Gabriella logikáját - nem hogy reálhozamot nem hozott, de helyette 20 százalék feletti veszteséget termelt.

Természetesen csak akkor, ha ezt a könyv szerinti értékvesztést az állam - lenne olyan idióta - és realizálná, vagyis most adná el a Mol-részvényeit. Remélhetőleg nem lesz az, legalábbis újra nem, hiszen megtette ezt a kötelező magán-nyugdíjpénztári vagyon esetében, amikor idő előtt, és rossz pillanatban vette magához és tette pénzé azok aktíváit, majd véresre sírta a szemét az alacsony reálhozamon, ami nyilván évek múltán egészen más is lehetett volna.

A hét végi bejelentés az INA elleni újabb horvát támadásról, aligha nem még a múlt hetinél is lejjebb hajthatja a Mol részvényeinek árfolyamát, ami azt is jelenti, hogy az állam által mintegy 500 milliárdért vásárolt csomag értéke kevesebb lesz akár 400 milliárdnál is. Vagyis, az álmok, amelyek szerint a részvényeket energetikai birodalom építésére lehetne használni, foszladozóban van, de a papírok eladásával lényegesen kisebb lyukat lehetne betömni a költségvetésben ez idő szerint, mint amekkorát a részvények vásárlásával ütöttek rajta. Jó egy ötödével kisebb lyukat. Ugyanez vonatkozik arra, ha a papírokat az európai bíróság által hozott döntés miatt az állami áfa-tartozásokra fordítják, vagy csererészvénynek szánnák a Mol esetleges külföldi terjeszkedéséhez.