Igen, ez is személynévi helynévadás, mint elég sok Árpád-kori névadás. Alapja egy személynév, mely már 950-ben a kalandozó magyaroknál használatos volt és egy bizánci követjárás idején lejegyezték. Ez az ótörök qal- '(meg)marad' ill. qal 'öregember' szóra megy vissza. Itt az öreg inkább egy bölcs, tapasztalt ember, mint trotyli. Ebben a korban még nem élethosszig tartó nevek voltak, így egy bölcs idősödő embert nevezhettek Öreg-nek idővel. Ilyen becenév mai is ezer lehet az országban.