Tegnap véletlenül szúrtam ki Az oroszlán télen c. filmet, eddig csak  fekete-fehér változatát láttam, az új filmrevitel is jó, kitűnő színészek, jó környezet, és egy nagy játszma, Henrik, Anglia királya, valamint a felesége, Eleonóra között. Sajna, ebbe a fiaikat is belevonták, a marcona Richárdot (Oroszlánszívű Richárd), az értelmes Geoffryt, és az alattomos, sunyi Jánost (Földnélküli János). Viszont, ha a kedves papa nem nevezi meg az örökösét, akkor bizony belháborúra lehet készülni. Igaz, ez nem történelem, hanem dráma a gűlölet-szeretet viszonyról, és egy illusztráció az emberi játszmákhoz. 

Utólag felidézve a történteket, egyen csodálkozom. Az öregúrra mind a három fia rátámadt, méghozzá egyszerre, ha nem is túl nagy meggyőződéssel. Ha nem akarta sem bebörtönözni, sem maga mellett tudni őket, elküldhette volna őket zarándokútra. Végtére is az apagyilkosság, még a kísérlete is, szörnyű bűn, és le kell vezekelni. Így aztán elküldhette volna őket először Compostelába, majd esetleg a Szentföldre. Ez a korabeli viszonyok közepette legalább két-három év, addig nyugi van.

A vége felé a stáblistát nézegettem, tele volt Miklos Toth-okkal és Elizabeth Nagy-okkal. Ebből az egyetlen ésszerű következtetésre jutottam: itt forgatták Magyarországon.

Újabb véletelen, hogy utána a történelemcsatornán a keresztes háborúkról esett szó. Azzal kezdték, hogy a mai Francia-Német és Spanyolország területén kiskirályok éltek, és semmiféle központi hatalomnak nem kartak engedelmeskedni. Galádul vigyorogtam, mert eszembe jutott, hogy regált volna Szent László vagy Könyves Kálmán, ha lényeges kérdésekben nem engedelmeskednek az utasításaiknak.