Bajban van a tenger,hányingere támadt.

Viharosan öklendi mérgét,vissza a partra.

A szél is bántja,fokozva kínját.

Hasztalan hányja,veti magát,az undor

hatalmas dagálya, kínozza szüntelen.

Dobálja magát, szűk medrében,keserves

terhétől ,nem fosztja semmi.

Gyomrában tüzes fekélyek lángolnak,

feketén böfögve, ordító baját.

Bömbölve tombol,magával ránt mindent.

Mérgét méreggel tetézve,

hátát medrének feszítve,

fröcsögve ordítja kínját az égre.