Tisztában vagyok vele, hogy nem valódi zongorák, de azért nem szeretnék kezdésnek egy versenyzongorát venni :) Lehet, hogy pár hónap múlva kiderül, abszolút tehetségtelen vagyok hozzá, ahogy az is lehet, hogy szimplán elmegy tőle a kedvem.

Bár ha kicsivel több pénzem lenne (duplája, triplája), egyértelműen digitális zongorát vennék, ennyi pénzzel és abszolút nulla tapasztalattal viszont semmiképpen sem szeretném megkockáztatni a több százezres hangszereket. Persze megértem, hogy ha egy sima szintin tanulok meg, tájidegen lesz egy valódi zongora, de jelen esetben erre pénzem nincs, illetve értelmét sem látom neki.

Lelkesedésem viszont annál inkább van, élek-halok a zenéért (ahogy szvsz a legtöbb ember). Tulajdonképpen az élőzene érdekel nagyon, szinte elolvadok a hallatán :) Már maga az lenyűgöz, ahogy létrejön a muzsika, hát még az, ha én magam teremthetem meg.

Kérdésemre visszatérve: valószínűleg Yamaha mellett maradok, abból is az újabb modellt tervezem (PSR-E333). Azt hallottam, Yamaháknak jobb a hangzása. A két hangszerük között lényeges különbséget nem véltem felfedezni, emiatt hajlok arra, hogy az újabbat vegyem.

Vélemény, javaslat?