A tolték Quetzalcoatl

 

"Azt mondják, hogy Tulában, amelyet a VIII. században alapított Chalchiuhtlaxnetzin király, valószínűleg 980-ban lépett trónra az eddigi uralkodó elsőszülött fia, aki születésének dátuma szerint ezt a nevet kapta: Egy Nádszál -  Ce Acatl, teljes nevén: A mi Urunk, Egy Nádszál, illetve nahua nyelven, vagyis a mexikói indiánok nyelvén: Ce Acatl Nacxitl Topiltzin. De a tehetséges ifjú király, aki a toltékoknak egyben a legfőbb papja is volt, trónra lépése után felvette a Quetzalcoatl nevet, annak az istennek a nevét, akit a toltékok szolgálni óhajtottak. Az új király hamarosan átszervezte a tolték hadsereget, megreformálta a naptárt, és mint Quetzalcoatl kultuszának buzgó ápolója, felvette annak nevét.
A király ellen azonban elégedetlenség támadt a tolték fővárosba. Míg a város lakosainak egy része hű maradt, és tisztelte a Tollas Kígyót, mások - közöttük a király atyjának egykori kísérete - Tezcatlipoca istent állították a tolték panteon első helyére. Tulában vallási viták lángoltak fel. Végül Quetzalcoatl királyt elűzik Tulából.
...
A megdöntött uralkodóval együtt távozott Tula sok ezer lakosa. Kelet felé vándoroltak, arra, ahonnan érkezett egykor - állítólag - az eredeti, isteni Quetzalcoatl. A Tollas Kígyó isten eltűnik a mexikói horizontról. Hogy Quetzalcoatllal mi történt ezután, arról a mexikói krónikák hallgatnak. Ezzel szemben a maják - veszi át a szót újból Landa püspök - "emlegetik, hogy akkor érkezik Chichen Itzába népe élén egy Kukulcán nevű idegen" ... A város meghódítása után bizonyára így szólt: "Ez lesz most a mi új Tulánk. Adjatok neki tolték külsőt." Így hát a művészek kifaragták a harcosok szobrait, megformálták Vénus szimbólumát, emberi szíveket marcangoló jaguárokat és sasokat véstek a kősziklába... Igen, az új uralkodókkal új rend is költözött Chichen Itzába. És velük együtt a mexikói istenek. Balankanchéba Tlaloc. Itt - közvetlenül az ősi Akab Dzib szomszédságában - pedig elfoglalta helyét a Tollas Kígyó emlékműve.

Ez pedig semmi képpen sem maja emlékmű. Eredeti nevét nem is ismerjük. Spanyol nyelven Caracol - Kagyló. A tengeri kagyló volt Quetzalcoatlnak mint a szelek istenének egyik kialakult szimbóluma. Caracol mintegy fél kilóméterre fekszik Kukulcán piramisától, de már messziről is jól látható. Első ízben találtam maja városban kör alaprajzú épületet. Henger alakja eszembe juttatja, hogy Mexikóban is mindig csak a Tollas Kígyó-szentélyeknek van kör alaprajzuk. Az azték fővárosban, Tenochtitlánban például az egyetlen ottani kör alakú épület éppen Quetzalcoatl isten temploma volt. ... Nem lettek volna azonban a város lakói maják, ha ezt az épületet nem kapcsolták volna össze nemcsak az istenekkel, hanem a naptárral is. Az eredetileg kör alakú épületet később terasszal vették körül. Caracol építői a földszintre kör alakú emeletet húztak, de jóval kisebbet. Ennek falaiba négy négyzet alakú nyílást vágtak, és a közepén helyezték el a csillagászati megfigyelőt. A Caracolból, amely eredetileg csak a Tollas Kígyó szentélye volt, később annak mértékében, ahogyan Chichen Itzá hódítói fokozatosan beolvadtak a maja környezetbe, valóságos csillagvizsgáló lett.

 

...
A maja csillagászok tehát kettős naptárt használtak. Ennélfogva tulajdonképpen kettős számrendszert és matematikát, amely a majáknál közvetlenül összefüggött a naptárral. Az egyik maja év kétszázhatvan napból állott, és tizenhárom húsznapos hónapra oszlott. Az indiánok tzolkinnak hívták. A másik évnek tizennyolv hónapja volt, s ezekhez aztán hozzáadtak még öt napot. Ennek a háromszázhatvanöt napos napévnek a neve maja nyelven haab volt. A húsznapos hónapnak felelt meg a huszas maja számrendszer. Húsz maja év alkot egy katunt. Húsz katunból áll egy baktun, húsz baktunból egy piktún, húsz piktúnból egy kalabatun és húsz kalabtunból egy kinchiltun, végül pedig húsz kinchiltunból egy alautun - ami több mint huszonhárom milliárd nap. ... Most azonban a maja városba bevonult a Tollas Kígyó, és úgy látszik, a két maja naptárhoz hozzáadta a harmadik naptárt, amelyben az év hosszúságát a Venus körforgásának időtartamából (ötszáznyolvannégy nap) állapították meg. És a Caracol indián csillagászai, akik az égitestek kölcsönös kapcsolataiban vélték felfedezni az egyedüli abszolút rendet, magától értetődően hamarosan megtalálták a kapcsolatot a kialakult maja év és a Venus bolygó éve között. Öt tolték év egyenlő kétezer-kilencszázhúsz nappal. És kétezer-kilencszázhúsz nap pontosan nyolc maja haab.
A toltékokkal bevonult Chichen Itzába a Venus bolygó tisztelete is. Lehetetlen hát, hogy ne keressem fel itt az Esthajnalcsillagnak azzal a borzalmas képmásával díszített emlékművet, amelyet már ismerek a tulai Tlahuizcalpantecuhtliból. Venus Chichen Itzá-i temploma alacsony, négyszögletes piramis, amelyre mind a négy oldalról lépcsősor vezet. A piramis tetején mutatták be a tolték papok a Tollas Kígyó idejében, akinek a képmásai díszítik a piramis falait, csakúgy, mint a Tollas Kígyó utódainak korában, az emberáldozatokat.

A Tollas Kígyó és utódai tehát teljesen a maguk képére formálták a maja Chichen Itzát. Érthetően leginkább az az épület keltette fel érdeklődésemet, amelyről Landa püspök megjegyezte, hogy a yucatáni indiánopk egyenesen a Tollas Kígyó nevet adták neki. Kukulcán piramisa lett nyilván a központja a maja-tolték városnak. A kilencemeletes piramisnak szabályos négyzet alakú alaprajza van. Tetejére négy, támoszlopsorral szegélyezett lépcső vezet. A támoszlopok a földszinten kezdődnek egy szépen megmunkált kígyófejjel, amelynek teste egészen a legfelső emeletig húzódik.
Minden lépcsősor kilencvenegy lépcsőfokból áll. Négyszer kilencvenegy az háromszázhatvannégy. De hol van a háromszázhatvanötödik lépcsőfok - az év utolsó napja? A piramis legtetején találom meg, Kukulcán-Quetzalcoatl szentélye előtt, amely a piramis talapzatán emelkedik.

 

 

Ám a piramisnaptár még nem ér véget az év valamennyi napjának feltüntetésével. Meg kell találnom azt a helyet, ahol az emberek a Tollas Kígyót beírták a hónapok falaiba. Nem is olyan nehéz feladat ez. A piramis négy falának mindegyikét kétfelé osztják a lépcsők. Kilenc emelet van. Kétszer kilenc fél rész tizennyolccal egyenlő. Igen, a piramis által jelképezett háromszázhatvanöt napos évnek tizennyolc hónapja van. A Tollas Kígyó Piramis tehát jelzi az indián naptár szerinti napokat, hónapokat és éveket. A toltékok azonban a maja csillagászat ismeretanyagához hozzáadták nmég nemcsak a Vénus-évet, hanem egy másik új elemet is: a maguk pontosan ötvenkétszer háromszázhatvanöt napból álló legnagyobb naptári időszakát. Ez a teljes ciklus ráadásul a maják számára magában foglalhatja - egyetlen nap veszteség nélkül - az ő szent évüket, a tzolkint is. Hetvenhárom tzolkin ugyanis pontosan ötvenkét év - egy tolték ciklus. Az emlékmű építői ezt a legnagyobb időszámításbeli egységüket is belefoglalták a szentély falaiba. A piramis minden egyes falát mindig pontosan ötvenkét kőrelief díszíti.
...
Most, amikor már megismerkedtem az oszlopsorokkal, az impozáns Ezer Oszlop Udvarral, beléptem magába a Harcosok templomába. Csak itt ért dicsőségesen véget a tolték harcosok útja, akiknek tiszteletére emelték a templomot, és akikhez hasonlít a díszudvar szobrainak többsége. Ráadásul az egész templom pontos másolata a Tulában látott Venus Piramisnak. Nemcsak az alakjuk és egész külsejük, hanem még a méreteik is azonosak. 40 x 40 méter alapterületű, négyemeletes piramis ez, a tetején kétrészes szentéllyel. A templom bejáratát két tollas kígyó formájú magas oszlop őrzi, annak az istennek képmásai, akinek jegyében érkeztek a tolték harcosok a maják földjére. ... Morris megállapította, hogy a harcosok kultuszát szolgáló szentély alapjai valamilyen régebbi épületet foglalnak magukba. Ezért áttörte a felső templom falait, s annak belsejében ugyanolyan, csak valamivel kisebb s ugyancsak kétrészes templomot talált. A belső piramis mindkét helyiségének falain gyönyörű falfestményeket fedezett fel, amelyek a Tollas Kígyó harcosainak Yucatán meghódítása során véghezvitt hőstetteit ábrázolták. A betemetett templomon belül azonban még valamit felfedeztek a kutatók: a tulai Chac-moolt!"

 

 

 

 

Végzek itt ezzel a kis hosszúra nyúlt bevezetővel, e néhány példán keresztül most már némileg jobban elképzelhetjük, miféle komplexum is szövődött a Vénusz köré a közép-amerikai kultúrákban. Quetzalcoatl most megismert történetének néhány igen érdekes további részletével folytatom majd, és egy kicsit mélyebbre ereszkedünk a Vénusz-szimbólumokban.