Somcsika Creative Commons License 2011.07.14 0 0 3694

Sziasztok

Új vagyok itt a fórumon (nem olyan rég egy másikon is új voltam - mert a 14 éves nagylányom cukorbeteg lett).

 

Február óta tart egy furcsa állapot nálam.

Korában ha bármilyen jelleggű sértés vagy bántás ért, vagy esetleg stressz azt mindig lesöpürtem a vállamról.

De februrár középén az egyik hét rosszul kezdődött és aztán rosszul is folytatódott. Hétvégére már odáig jutottam, hogy örjöngtem az idegtől, majd szét durrant a fejem a testem, mert akkora belső feszültség volt bennem. Vasárnap estére már orvost kellett hívni, mert 140 volt a pulzusom a vérnyomásom pedig 100/60.

Azóta egyik próbléma jön a másik után. Akkor kaptam Frontint nyugtatónak és Coviogant (ez pulzusszámcsökkentő) ami azért érdekes mert kb. 80 körül szokott lenni a pulzusom ami még azt mondják, hogy teljesen normális is lehetne.

Közben az idegtől gyomorgyulladásom lett (tükröztek is, mert hirtelen nagyon sokat fogytam - nem csoda hiszen nem tudtam enni szinte semmit). Aztán következett egy szédüléses fázis, amikor is ha felálltam szédültem, ha hirtelen mozdultam szédültem. És a vérnyomásom 110/50-60 körüli volt, a pulzusszám75-80 közötti. Ekkor azt mondta az orvosom, hogy a sok fogyástól és a vitamin hiánytól van. Elkezdtem a vitamin pótlást és most a legújjabb dolog amit már korábban is éreztem, de csak nagyritkán, hogy remeg a szívem.  Az utóbbi 3 este, lefekvés után egy pár percen kb. az elalvási határon beremeg a szívem, de annyira, hogy szinte remeg bele az egész testem, köhögésre vagy hirtelen mozdulatra elmúlik, de nagyon ijjesztő.

A februári eset óta többször volt EKG-m de az mindig jó eredményt mutatott. Az az igazság, hogy február óta félek menni lefeküdni, mert ahogyan leteszem a párnára a fejem, folyamatosan a fülemben hallom a szívem dobogását. Hol gyorsabban, hol lassabban ver, hol hangosabban, hol halkabban. Sok elalvássegítő terméket kipróbáltam, de nem segítenek, már most frintint eszek 2 szemet éjszakára (na jó a 0,25 mg-osból) az valamlyest segít, de van úgy, hogy még az sem.

Én úgy érzem, hogy megtettem amit meg lehetett, csökkentettem a napi munka mennyiségét (mert hál'istennek megtehettem), júniusban nyaralni voltunk és végre 3 hónap után nem fájt a gyomrom és már enni is tudtam, de hazajöttünk és most megint fáj (egyértelműen idegi eredetű, mert a tükrözés azon kívül, hogy sok-sok gyulladást talált benne, azt kiváltó okot (tehát baktériumot ...stb) azt nem.

Napközben szinte semmi bajom nincs csinálom a munkám és nem érek rá magammal foglalkozni, de amit vége van a munkaidőnek és indulok haza, márt az ideg dolgozik bennem.

 

Jó anyagi és családi körülmények között élünk, van két szép gyerekünk egy szép házunk és igazából elégedett is lehetnék, de valami mégiscsak otthon van, ami feszültté tesz.

Most a héten magam vagyok, mert a lányom meg apa külföldön van, a kicsi fiam pedig papáéknál, tehát még azt sem mondhatom, hogy annyira felmérgelnek esténként, hogy az lehet a bajom.

Gondoltam rá, hogy talán pánikbeteg lennék, de hát ez rám soha nem volt jellemző.

Vagy azon is gondolkozom, hogy talán most jöttek elő azok a dolgok ami a lányom betegségével kapcsolatosan eddig rejte maradtak. Ja és azt elfelejtettem irni, hogy mostanság sikerült összeszednem egy IR-t (inzulin rezisztenciát) állítólag ez is a stressz miatt jött.

Szerintetek hova fordulhatnék ezzel a problémával.

Bocsássatok meg, hogy ilyen hosszúra sikeredett, de nem tudtam, hogy hol rövidithetnék rajta, mert minden momentum fontos.

 

További szép napot mindannyiotoknak