Egy kis hungár újkronológia; 

 

"Kr.u. 862 = i.sz. 1052   

Szent Bertin Évkönyve szerint az „ungri” nép pusztította Lajos királyságát.  

Kr.u. 863-864 = i.sz. 1053-54  

Karlmann és Rasztiszláv ellen apja hadjáratot indít, Salzburg irányából Bischofshofen és Tamsweg érintésével érkezik meg a Mura völgybe. Karlmann sorsa a házi őrizet lett.

Ménfőnél Péter legyőzi Aba Sámuelt, de a pogánylázadást nem tudja megfékezni. Ekkor érkezik keleten toborzott nagy hadseregével András Hungáriába, aki megvakíttatja Pétert, leveri a pogánylázadást, és Tulunban (ma Tulln) találkozik Német Lajossal, akitől papokat kér a megtizedelt papság pótlására.

Andrást i.sz. 1054 szeptemberében koronázzák királlyá Székesfehérváron. 

I.sz. 1055

A tihanyi apátság alapítólevele, tele hungár nyelvemlékkel, többek között a Balaton nevével.  

 Ebben az évben halt meg a „Győzedelmes Adalbert”, Ostmark grófja, Melk várában temették el. Az osztrák történetírás személyében a hungárok legyőzőjét tiszteli, aki az Ostmark határát a Morva és Lajta folyókig terjesztette ki. A Morva folyótól nyugatra elterülő tájegység neve „Ungarnmark” volt. Hivatalában fia Ernő gróf követi (1075-ig), édesanyja Froiza (Géza unokája) 1071-ben hal meg, és Melkben temették el. András király öccse Levente meghal, lehet, hogy ekkor kerül az Ostmark ellenőrzése alá a hungárok által róla elnevezett vár, Leventevár/Laventenburg?

Adalwin Salzburgi érsek Krisztus születését Chezilo (Kocel) várában ünnepelte, amelyet most Mosapurchnak (Moosburg) hívnak, s mely apja Pribina halála után szállott reá, akit a morvák öltek meg.

Az Oguz származású Turul bég (Emese férje, Álmos apja, Árpád nagyapja) meghódítja Bagdadot.  

Kr.u. 866 = i.sz. 1056 

Szent Bertin Évkönyve szerint a bulgár (hungár) követek a királyhoz mentek Regensburgba, tudatták vele, hogy uralkodójuk népe jó részével áttért a keresztény hitre, egyszersmind arra kérték a királyt, hogy mielőbb küldjön alkalmas hittérítőket hozzájuk.

Kr. u. 867 = i.sz. 1057

Phótiosz a keleti pátriárkák támogatását maga mögött tudva, a konstantinápolyi zsinaton kimondta I. Miklósra az átkot és a hivatalvesztést. Ezzel a kereszténység két részre, keleti és nyugati egyházra szakad (schizma) Konstantinápoly és Róma központtal. Minderről a pápa halála miatt nem értesült. Az új pápa Rómában II. Adorján (Kr. u. 867-872).  

Baszileiosz az új bizánci császár.  

András király öccse, Béla herceg hazatér valahonnan Észak-keletről, és megkapja az ország harmadát kitevő hercegséget."