Jó magasan emelkednek Temetvény ódon kőfalai, érdemes kissé megpihenni vihartvert épületének árnyékában, mielőtt a felfedezésére indulunk el. 

Históriája dióhéjban:

1264-ben említenek egy Temetvény várát. Régebben ezt biztosan a Vág-menti erősségre értelmezték, de újabban Zsoldos Attila történész felvetette, hogy talán inkább a zempléni Füzérrel szemközti Őrhegyi objektumra vonatkoztatható. Mert szerinte Rosd nembeli Mihály ispán két, egymástól olyan nagy távolságra lévő várat nem tudott volna egyidőben megvédelmezni a IV. Béla király és fia, István hreceg közötti belháborúban. A kérdés eldöntése még várat magára. A következő okleveles említés 1348-ból való, amikor Nagy Lajos király udvari hívének, Raholcai Lőrinc nyitrai ispánnak adományozta oda. A középkor évszázadaiban még számos főnemesi család mondhatta a magáénak a sasfészket és a hozzá tartozó jobbágyfalvak sorát. Mert ne feledjük el, a várbeli népet télen-nyáron ki kellett szolgálni éelelemmel, tüzelővel és a hétköznapi élethez szükséges tárgyakkal. A XVII. század második felétől a Csáky és Bercsényi famíliák uralták fele-fele részben. A korabeli inventáriumok szerint éppen ezért amelyik gazda törődött vele, annak várrésze lakható állapotokat mutatott, ellenben amelyik elhanyagolta, annak épületei beáztak, romosodni kezdtek. 1701-ben Bercsényi Miklós gróf a völgybeli Brunóc várkastélyából menekült lengyel földre, amikor a Habsburg császár és király elleni összeesküvés vádjával le akarták tartóztatni. Temetvény pusztulásáról pontos adat nem maradt fenn. Lehetséges, hogy már 1701-ben, de lehet, hogy csak 1708-ban a kurucok által elvesztett trencséni csata után robbantották fel az osztrák zsoldosok.