Jogos az észrevételed. Az okokat keresve vissza kell mennünk időben jó néhány évtizedet, akkoriban a természetjárás fő bázisai a vállalati turistaszakosztályok voltak.

Nagy összetartó erő volt a közös munkahely, sok helyen a szakszervezet és a vállalat is támogatta a turistákat, pl. autóbusszal. A túrázások egyik központi magja éppen az OKT volt.

 

Aztán sok minden megváltozott, ma már szinte nincsenek vállalatok, ha vannak, akkor meg nincs turistaszakosztályuk (tisztelet a kevés kivételnek). Az egykori vállalati dolgozók és turisták ma már  jórészt nyugdíjasok, akik ma is ápolják az egykori turistabarátságokat, ha máskor nem, akkor az olyan rendezvényeken mint az OKT vándorlás vagy mint a GYOT, ahol a résztvevők között még több idősebb turistát láthattál (ha voltál most Sopronban) mint az OKT vándorláson.

 

Miért hiányoznak a fiatalok? Ennek több oka is van. Régebben sem volt egy iskola olyan összetartó erő, mint egy munkahely, mert érettségi után vagy a diploma megszerzése után a szélrózsa minden irányába szétszéledtek. Persze, voltak azért jó alapok, ilyen például a BEAC vagy mint a MAFC (vajon létezik-e még a MAFC?).

 

A fiatalok manapság inkább baráti társaságon keresztül lépnek kapcsolatba a természetjárással, főleg a nagy kihívást jelentő teljesítménytúrázást kedvelik, amit meg is tudok érteni. A korosztályok keveredése nem csak fizikai teljesítmény különbség miatt nem mindig szerencsés, hanem a világról alkotott kép is sok esetben nagyon különböző, már pedig egy közös túrán óhatatlanul is szóba elegyednek egymással a résztvevők.

 

Mi lehet a kiút? Nehéz erre választ adni, mindenesetre nagyon fontos, hogy a gazdasági helyzet konszolidálódjon, ez talán meghozza majd a másféle értékrendet is.