Ez az "elrendezés" megtalálható volt Atlantiszon is. Mereskovszkij Énókot is oda utaztatta: azt hitte Atlantiszon járt (valójában Hüperboreaszon: ezt jól gondolta Charroux).

 

Merutól északra, a tengerben volt egy sziget, Sveta dvípa (Fehér-sziget), ahol az isteni küllemű uttarakurák (fehér emberek) éltek. A szigeten emelkedett Drágakövek Temploma, melynek áldozati csarnoka -vénuszi mintára- kristályokból épült.  A Puranákban szereplő Meru-hegyet egyesek a Pamir-hegységgel azonosítják, vagy tegyük fel, hogy ettől északabbra a Jeges-tenger partján feküdt?  

Szerinted kik lehettek az uttarakurák? A Fehér-sziget azonos a kelta-germán regék Thule-szigetével?

Az uttarakurák földjét idilli helynek festik le. Bolton szerint a görögök már i.e. 300 körül a Rhipai hegységet azonosították a Meruval, és az Arimaszpeia hüperboreuszait az uttarakurákkal. De ez nyilván Amométosznak köszönhető, aki részt vett Nagy Sándor indiai hadjáratában, és írt egy beszámolót az attakorokhoz (uttarakurákhoz) való utazásról (ami elveszett).

Az is valószínű, hogy az ember már több mint 30 ezer éve megjelent az északi övezetekben: a Kóla-félszigettől Kamcsatkáig, de a későbbi évezredekben megjelentek a Jeges-tenger szigetein is. Némely helyen ősi civilizációk nyomaira bukkantak, de tekintve a helyet a kutatások mindig is csak kezdetlegesek, elszórtak voltak.

 

Gangadhar Tilak indiai tudós úgy gondolta, az árják ősei az Arktiszon éltek i.e. 10.000 évvel ezelőtt, melynek pusztulását az utolsó jégkor vége okozta. A pusztulást i.e. 10 és 8 ezer közé helyezte. A népek i.e. 8000 és 3000 között délre költöztek. A védikus nép i.e. 5000 és 3000 között telepedett le Indiában.

Ha tehát É-Szibériában a mai adatok szerint az i.e. 10. évezredig mérsékelt klíma volt, úgy ott valóban alkalmas lehetett emberi megtelepedésre, civilizációk kifejlődésére. Tilak csak arról feledkezik meg, hogy a hagyományok eleve valami zord, hideg vidéknek írják le az odautat.

Szerinted, mikor volt az a kor, amelybe Merut, meg ezt a sarki "királyságot" helyezed? Mennyi ideig volt ott civilizáció, és hogy bukott el?

 

Hogy miért helyez pigmeusokat Mercator Hüperboreaszra, arra két lehetőség kínálkozik:az egyik az a középkori forrása, ami arra a közkeletű nézetre utal, hogy a föld leghidegebb és legmelegebb vidékein csökken az emberek termete: így az egyenlítő mentén elő afrikai pigmeusoknál, vagy a délkelet-Ázsiát lakó kistermetű törzseknél, míg északon a lappok, a szibériai kis népek vagy az eszkimók, mind kistermetűek. A másik lehetősége a mítoszokból táplálkozna: A Merun található Síva Kertje is. Közepén négy oszlop között állt a Halhatatlanság Fája, mely megfelel a világ tengelyének. A germán hagyomány a fát Yggdrasilnak nevezi: az Északi Sarkon áll, gyökere lenyúlik az alvilágba, ahol Heimdall szívét őrzik. Ez a törpék otthona is.

 

Mercator amúgy is nagy szakértője és tisztelője volt a régi geográfiának, gyűjtötte a régi térképeket, de Hüperboreasz nem nála jelenik meg először, hanem más térképészeknél is feltűnik: Johannes Ruysh 1508-as vagy Schoener 1520-as térképein is. Egyébként nagyon régi elképzelés volt, hogy az északi sarkkörön túl egy kontinens rejtőzik. Ezt az elképzelést csak elég későn, 1878-79-ben cáfolta meg Nils Nordenskjöld!

Egyébként logikus magyarázat lehet, hogy a térképek eredetije évezredekkel korábbi időszakból maradt fenn, melyet sokszor átmásoltak. A 15-16. század nagy térképkészítői csak ott haszálták az ősi térképeket, ahol a korabeli felfedezők még nem jártak és éppen ezért nagyon értékesek voltak. King Hamy 1502-es térképén pld. szibériai folyókat látunk beleömleni a Jeges-tegerbe, ahol ma csak jeges tundra van. Ahmed Hadzsi 1559-es világtérképén a Novaja Zemlját földhíd köti össze Szibériával, ahogy évezredekkel ezelőtt valóban volt.

Egyébként Mercator térképein folyamatosan megjelent Hüperboreasz, de Mercator elve az volt, hogy fokozatosan a felfedezők jelentései alapján módosította térképeit. Mikor tudomására jutott, hogy nincs földhíd észak felé, akkor már kénye-kedve szerint ábrázolta Hüperboreászt (Mercator famíliájához tartozó Rumoldus Mercator 1585-os világtérképén Hüperboreászt elég pontosan ábrázolta, annak egy későbbi állapotában).

Viszont számos olyan részletet fedeztem fel, hogy a térképek évezredekkel Mercator előtti megalkotói, igen jó adatokkal bírtak a Jeges tenger szigeteiről, sőt a mai víz alatti  domborzati viszonyok is megdöbbentő módon utalnak egy nagyobb földségre az arktiszi övezetben...

 

Szerinted milyen tények bizonyítanák, hogy volt ott egy nagyobb sziget? Hová helyezed tkp. a Meru-hegyet?