Dia nem alszik el nélkülünk, csak ha beájul a fáradtságtól (de neki mindig kevés volt az alvásigénye, már csecsemőkorában is)

Este mesélünk párat, aztán kérik, hogy még akkor fejből is meséljünk, meg énekeljünk és utána fogni kell a kezét, míg el nem nyomja az álom.

Majd éjjel megjelenik, legtöbbször indok nélkül fészkel be, néha mondja, hogy fél egyedül...persze Barbi ott alszik a szomszéd ágyon és mi is 3 méterre, inkább csak duma ez, nem félelem...ha rúgdos, akkor nyűgös vagyok (ágyunk össz 140 cm széles, ez kevés 2 felnőttnek és egy gyereknek), amúgy imádom a meleg kis talpait. Barbi meg a másik nehezen elalvó, őt viszont ki sem lehet várni, de ott lehet hagyni, néha órákig szórakoztatja még magát az ágyban...egyszerűen nem fárad le edzéstől, semmitől (ő nem szeret átjönni hozzánk).

És ha elalvásig a kisfiad mellett maradnál? Hasizom gyakorlatokat remekül lehet végezni ilyenkor...:)