gergerg Creative Commons License 2011.06.07 0 0 3971

Remélem Il1321 megbocsájt érte, ez az ő blogja, tökéletesen leírt mindent a kacsolásról.

 

A paradicsom kacsolása

Májusi eső…


.....aranyat ér, tartja a mondás. Az biztos, hogy jó ideje elég gyakran esik. Ahogy elnézem a kertet, itt mifelénk tényleg jót tesz. Eddig a nagy zuhárékat megúsztuk, jég nem volt. De naponta volt eső. Valamennyi gond esetleg a hőmérséklettel lehet, de a fagyosszenteket már megússzuk. 20 fok az utóbbi napok kivételével mindennap megvolt, 13 fok alá meg éjjelre sem süllyedt a hőmérő. Ahogyan véget ér ez az időszak, és bejön a meleg, minden teljes erővel nőni fog.


Lassan a fejes saláták felmagzanak, kivéve, amiket utoljára palántáztam szét. Azok szép fejesek. A többinek viszont nem volt jó az eső, mert a sok víztől összerothadt a tövük. De így is volt elég ennivaló.

Lassan érik a szamóca is, most már azt is kell figyelni. Ha kint marad, akkor a csigák győznek.


Vetettem futó babot is, annak hosszú, zöld termése lesz majd. Bokorbabot még nem vetettem, annak még hűvös az idő.

Jövő hét végére javulás várható, így akkor kiteszem a paprikákat is. Lassan kinövik a poharakat a növényházban. De legalább nem fáznak meg.

A paradicsomok nagy része már kint a szabadban is virágzik. Eső ide, hűvösebb oda, ezeket naponta ellenőrizni kell, nem jelentkezik-e valami betegség, és nem kell-e kitörni a kacsokat.


Na ennél a résznél kicsit több magyarázatra van szükség.

Mi az a kacs?
A paradicsom levélnyelének, és szárának találkozásánál előtörő hajtás, amiből új szár képződik. Ahány ilyen megmarad, annyi száras lesz a növény. A bokor ezáltal sűrű, levegőtlen lesz, a terméseket nem éri annyira a nap, nem járja a levegő, így hamarabb felütheti a fejét valamilyen gombabetegség.
Azért, hogy ez ne következhessen be, a paradicsomot 1, 2, esetleg 3 szárra neveljük, azaz ennyit hagyunk meg.
Ez főleg a folytonnövő, nem determinált fajtákra vonatkozik.

Na itt is álljunk meg!
 Mi az a determinált, féldeterminált, és nem determinált, azaz folytonnövő paradicsom?
Ezt nem is kísérlem leírni, inkább innen kimásolom:

A paradicsom egyéves, lágy szárú növény. A szár kezdetben hengeres, a fejlődés későbbi szakaszában bordázott. A szár milyensége jellegzetes fajta tulajdonság, az egyes fajták között különbségek vannak:


a) a szőrözöttség mértékében és típusában;


b) az antociános elszíneződés erősségében. Ez a teljes vagy részleges hiánytól a túlzottan lila színig terjed. Az előbbi a szik alatti szárra is érvényes, és ebben az esetben a tulajdonságot jelzőgénként használják a hibridmag-előállításban. Az ellenkező jelenség, vagyis az antocián felszaporodása, kedvezőtlen hatások (alacsony hőmérséklet, túlöntözés, levegőtlen talaj) egyik megbízható mutatója;


c) a szár helyzetében, amely lehet elfekvő vagy felálló;


d) az ízközök hosszúságában. A legrövidebb az ún. törpe fajták ízközhosszúsága. Ezt a második kromoszómán elhelyezkedő recesszív gén irányítja, amelynek következtében erős, vastag szárú, jellegzetesen hólyagos levelű növény jön létre. A fejlődés különböző fázisaiban a talajból kisugárzó hőt ez a fajtatípus jobban hasznosítja, ami jobb koraiságot, gyorsabb érést eredményez. A legjobb minőségű palánták a törpékből (pl. Zömök) nevelhetők;


e) a főhajtás lezártságában. E vonatkozásban két típust különböztetünk meg: determinált és folytonos növekedésűt (68. ábra): determinált: a főhajtás csúcsán virágzat képződik, amely lezárja a növekedést. A főhajtás növekedésének ez a természetes lezáródása serkenti az oldalhajtások növekedését, ami jellegzetes bokor típus kialakulását eredményezi.


68. ábra - A paradicsom hajtásrendszerének típusai

A determinált fajták között két nagy – és mindmáig kevéssé ismert – különbség van: 1. a főhajtás növekedése hányadik virágfürttel záródik – 2. két fürt között mennyi a levelek száma.


A tipikus determinált fajta esetében a 6. fürt zárja le a főhajtás növekedését, és két virágfürt között egy levél van. A determinált növekedési típus azonban nem egységes, ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS, BALÁZS, 1985). A gyakorlat által féldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. vagy a 9. fürt zárja, a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére, és két fürt között 2–3 levél található.


Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan, 2 virágfürt között rendesen 3, kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 4–5 levél is képződik. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetővé az üvegházban az ún. egész éves kultúrák létesítését (pl. Anglia) és a támrendszeres (pl. „gúlás”) paradicsom termesztését a házikertben.
Ez a kacs.


Kacsozás. Az oldalhajtások rendszeres eltávolításának az a célja, hogy ne vonjanak el tápanyagot a növénytől. Hetenkénti kacsozás esetén növényenként átlagosan 3 oldalhajtást kell letörni. Ebben az esetben nem nőnek 8–10 cm-nél nagyobbra.
Ezt kell kitörni.


A determinált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot, ha különböző erős környezeti hatásokra (túl alacsony hőmérséklet, levénült palánta stb.) a főhajtása a 2–3. fürtnél lezár. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és főhajtásként kezelni. A lezárt főhajtáson – a növekedés egyensúlya végett – csak egy fürt maradjon meg.


A levelezés végrehajtásában szintén a rendszeresség a döntő (kéthetente 3–4 levél). A levelezés akkor kezdhető, ha a növény elérte a 90–100 cm-es magasságot. A leveleket mindig a levelezés időpontjában érő fürtnél két fürttel feljebb szedjük. A művelet után a növényeken 70–80 cm magasan maradjon lombfelület. Fontos, hogy minél kisebb legyen a sebfelület, ehhez a nyelénél megfogott levelet erőteljes, fölfelé rántó mozdulattal kell letörni.


A levelezés hatékonyabbá teszi a növényvédelmet (gyorsabb a felszáradás, ezért kisebb a gombás fertőzések veszélye), és fokozza a koraiságot.


A kisebb lombfelületű determinált fajták levelezésekor óvatosan kell eljárni. A növényeken mindig maradjon 10–12 kifejlett levél. A hajtás fürttel záródása után a levelezést be kell fejezni. Őszi hajtatáskor többnyire csak az alsó, sárguló és a beteg leveleket kell eltávolítani.


A tetejezés a főhajtás visszacsípése, amely a hajtatás befejezését határozza meg. Az utolsó szedés időpontja általában július 10. és 20. között van, ettől negyven napot kell visszaszámolni. Őszi hajtatásban ez az időtartam 50–60 nap. A tetejezés segíti a felső fürtök kötődését és az éréslefutás felgyorsulását. A kacsozást és a levelezést a tetejezést követően is folytatni kell.
(Forrás a fenti linken elérhető: Tankönyvtár: Zöldségtermesztés)

Ebből láthatjuk, hogy a determinált, azaz bokor paradicsomokat nem kell kacsolni. A folytonnövőket
Lehetőleg 5 cm- nél ne legyen a kacs hosszabb, így nem terheli meg a növényt annyira. De ehhez rendszeresen kell nézni őket. Így egészségesebb növényeik, és szebb termésünk fog lenni.
Tovább »

forrás: Blogspot.com

Előzmény: gergerg (3970)