Az igazság, hogy vagy három éve találtam meg a Faber kép jobb szélét, már akkor furcsáltam a sziklán lévő szerkezetet, de tudtam, hogy a kép többi része hiányzik, így nem nagyon tudtam mit kezdeni vele. Kissé beütött, mikor láttam azokat a rajzokat a görögök fényjelzőiről, vagy mi a fenéről, ami abszolut nem érdekelt. Végel rájöttem, azon a helyen az nem lehetett semmilyen jelzőgép... Akkor mi a helyzet?
Végül a következőre jöttem rá: az ókori görögök fényjelzője egyfajta cargó-tárgy vagy valami hasonló lehetett. Mintha a 20. században majdnem elpusztult volna a világunk, de egy tank beszorult egy barlangba és kiégett. Pár ezer év múlva egy fejlődő civilizáció kályhakészítője arra járt volna, és megvizsgálta volna a kiégett, rozsdás tankot. És azt gondolta, hogy ez egy "kályha": van csöve és tartálya, majd elkezd tankra hasonlító kályhákat rakni... Kicsit olyan ez, mint a pisztolyt utánzó öngyűjtók vagy más egyebek... Az athanor, meg kapcsolatban állt a tűzzel, az izzással, s a fényjező tervezője, hasonlóra csinálta meg a szerkezetét, adva neki új funkciót...
Ezeket a képeket -amiket adsz- láttam (vagy legalábbis sokat ezekből), tudtam, hogy majd felfogod rakni őket, hisz azért írtam, hogy lehetett volna jobbakat is találni.
A bronztáblán talált rajzról: valójában sokkal értékesebb a 15-18. századi alkimisták rajzaitól. Hisz láthatod, mindenféle szimbólumok, sejtelmes jelképek nélkül ábrázolja a helyet, nyilván aki ezt látta és lerajzolta, csak egy művész, s nem egy alkimista-adeptus volt.
A másik, a régisége, hisz 1549-ben csak megtaláltak, nyilván legalább ezer éves volt ekkor, hisz a reneszánszig (15. sz. közepe), nem ábrázoltak a művészek ilyen ókori "pogány" szentélyeket. Hogy bronzlapra metszették, az római munkát sejt, és hogy az i.sz. 3-4, század előtt kellett keletkezzen. Viszont éppen ezek a fény-vagy vízitávirók felbukkanása adhatja meg a kulcsot. Bár kevés az adat, de sejthető, hogy azokat a nagy hellén felvirágzás idején, i.e. 7-5. században kezdték el alkalmazni.
A phókiszi, milétoszi, szamoszi és masszaliai görög hajósok ekkor már bejárták az ismert világot: Kolkhisztól, Egyiptomon át Ny-Afrikáig. Valószínűleg egy expedíciójuk vetődött el erre a helyre, mely akkor már legalább ezer éve elhagyatott lehetett (ekkor készült az eredeti rajz, és ezután kezdtek athanorra hasonlító fényjelzőberendezéseket használni).
Tehát arra gondoltam, hogy a rajz készítésének ideje valahogy összefüggött a görög jelzőkészülékek megjelenésével. Ha ez igaz, akkor a kép eredetije vagy kétezer évvel megelőzi az alkimista rajzokat (azaz nagyjából 2500-2600 évvel ezelőtt rajzolhatták).
Ez teljesen hihető is, az ábrát nézve. Ráadásul a görög művészet ebben a korszakban már képes volt ilyen pontos tájképek megalkotására, hisz láthatólag nem lehet babilóni vagy egyiptomi agyonsématizált rajz sem a kép eredetije. Az eredeti rajz nem tudom, hogy papiruszra vagy kőlapra került, de nyilván néhányan tisztában voltak az ábrázolt hely szerepével. Valószínűleg valami templomi raktárban őrizték, s innen kerülhetett a római művészhez, aki bronzlapra véste a képet.
Ehhez képest az alkimista rajzok nevetséges karikaturáknak hatnak, hisz aki ezt lerajzolta eredetileg, a saját szemével látta helyet! Viszont igazad lehet abban, hogy az alkimista rajzok kiegészíthetik a bronzlap ábráját. A középkori alkimistáknak valószínűleg semmilyen ábrájuk nem lehetett erről a helyről, amit az ábrázolások összevisszasága is mutat, viszont olyan ókori mágikus papíruszok kerülhettek a birtokukba, melyek leírták ezt a helyet!
Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Barbarini palota kertjében kiásott bronzlap képe fel sem tűnt a mindenféle titokra vetődő középori alkimistáknak, észre sem vették (!), pár filológuson kívül... Még csak eszükbe sem jutott, hogy az az athanor hegye, amit már annyira szimbolikusan akartak ábrázolni, hogy nem tudták meglátni az "eredetit"....
De Faber-rajzán látható, hogy ez egy romos hely, ledölt oszlopokat is látunk. Minden azt sugallja, hogy néhány dolog már hiányzik róla, vagy lerombolták már. Szóval, valóban az a helyzet, hogy a középkori alkimisták megszereztek olyan ókori papíruszokat, melyek nemcsak leírták ezt a helyet, de a leírás sokkal korábbi időkből származott, mint a bronzlap képe: tehát még abból az időből, mikor funkciója szerint működött a hely. A leírás nem lehetett görög, mert jóval régebbi, v.leg egyiptomi vagy babilóni munka volt, amit az alexandriai könyvtárban lefordítottak görög nyelvre.
Ilyen alapon valóban jól gondolhatod, hogy alkimista rajzok ki is egészíthetik Faber-rajzát. Pld. az ókori görög művész érkezésének idejére már eltűnt (lerombolták?) az a medence, amiben sokszor ábrázolják a Nap és Hold képét, amint fürdenek benne (lásd a 3. színes képet). Régebben beszéltem már erről, mert ez is egy alkímista rítus része volt, mikor csecsemők-gyermekek vérével öntötték tele ezt a tartályt, s a középkori alkimisták azt hitték ez összefüggött az "aranycsinálással", pedig nem... Némely ábrán meg beleültették a királyi párt a kádba, mintha a gyermekvérben fürödnének, pedig ilyen király soha nem volt, de kétségtelenül, ez valamivel közelebb járt az igazsághoz...
Faber rajzáról természetesen mindenféle rejtett szimbólum hiányzik, de éppen maguk az ábrázolt építmények a rejtélyesek...
Aztán felfigyelhet arra is valaki, hogy az alkimista rajzokon sokszor ott van egy fejjel lefelé zuhanó madár, ami szintén látható Faber-másolatán (a bal oldali építmény tetején lévő oszlopon).
Nagyon meggyőző ez a kép is, de ez is azt sugalja, hogy nem egy "eredeti" ábra volt alkimistáknál, hanem egy "jelentés" vagy "leírás" a szerkezetekről és a hegy kinézetéről, és ő megpróbálták mindet igy-úgy rázsufolni a helyre:
Mikor Holstenius másolatán megláttam az egész helyet, mindjárt arra gondoltam, hogy ez lehet az a hegy, amit a rózsakeresztesek Athanor-hegyének neveztek. Nem csak a barlang, hanem a fölötte évő átjáró vagy gyűrűs szikla miatt, ami egy csomó alkimista rajzon előjön, mint kisebb barlang, vagy éppen kapu van rajta, vagy ugyanilyen gyűrűs sziklának mutatva... Szóval, aki járatos a középkori alkimista képekben, szimbolikában, annak nem lehet kétsége, hogy a bronzlap metszete ugyanazt a helyet kell ábrázolja, mint az alkimisták és rózsakeresztesek beavató hegye, szent hegye...
A bronzlap metszetén tehát hiába keresnénk alkimista szimbólumokat, hisz nem is alkimista készítette a rajzot. Így nem találjuk, a szinte üzemszerűen ott lévő Nap és Hold ábrát, mint pld ezen a képen (Michael Maier rajzán), de itt is jól látszik a hely:
Nagyon jó, amit példaként a fává alakulás szimbolikus fázisáról hozol képet:
Ezt pld. nyugodtan összehasonlíthatod azzal az oszloppal, ami a bronzlap másolatásnak balszélén lévő építmény tetején van. Ezt már elemeztem:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=110355953&t=9000303
A fönti sziklán lévő lévő építményről azért nem beszéltem bővebben, mert az utalásom, hegy ez-meg az nem lehetett, és az egész helyet egy ősi alkímista telepnek tartom, jóformán elmondott mindent, hisz más találgatásba már nem kívántam belemenni, mikor nem láthatok a belsejébe (s talán a középkori rajzok egy ilyen műhely belsejéről is félrevezetők lehetnek). De a képek nagyon tetszettek, amiket hoztál a műhely belsejéről.
Nolanus: "Az is megfigyelhető, hogy miképpen változtak át a konkrét ábrázolások szimbolikussá, de még a késői 'rózsakeresztes', teljesen szimbolikusnak tűnő, illetve a szellemi vagy belső alkimiát bemutató ábrákon sem tudnak néha szabadulni attól, hogy ne konkrét ősi sémákra utaljanak vissza."
Igen, ez tökéletes megállapítás. Valóban ez a helyzet. A másik, hogy nagyon is elfogadható - mint írod is -, mivel a barbarini bronzlaptól teljesen "független", sőt eredetében régibb forrás volt a középkori alkimisták kezében, úgy ha lehántjuk ezekről az alkimista szimbólumokat, és szokásos sémáikat, úgy akár össze is rakhatjuk, hogyan nézhetett ki ez a hely "működése" fénykorában. Hiszen a bronzlap metszete kétségkívül jó alap arra, hogy elhelyezzük a már hiányzó részeket arra, mert az nagyjából hitelesen ábrázolhatta a hegy formáját, az ott lévő építmények kinézetét, de a romossága is arra utal, hogy több részlet hiányzik róla, arról nem is bezsélve, amiről már írtam, hogy a rajzoló szándékosan "árnyékban" hagyott bizonyos részeket, mint a baloldali építmény belseje, vagy maga a barlang...
Szóval a bronzlap képét lehet még tovább elemezni, a középkori alkimista és rózsakeresztes képekkel, leírásokkal kiegészíteni.
Gondoljuk meg, ez a hely tehát nem a középkori varázslók agyszüleménye volt, mert kétezer évvel korábban egy görög expedíció járt a hegyen. Mivel ez egy realista ábrázolás, éppenséggel megadhatja a kulcsot, amit a középkori grálkeresők, kik az Adeptus-hegyét keresték sohasem találtak meg, hogy végre megtaláljuk ezt a helyet...
Szóval, hol járhatott az a bizonyos görög expedíció a nagy hellén kultúrális felvirágzás idején...???
