De aranyos vagy, köszi, de Pandussal a második felére már nem járunk. Titivel voltam néhány kiállításon, akkor nem tudtunk menni. És az az igazság, hogy a foglalkozások végére midnig nagyon elkezdett bicegni a jobb első lábára. Ez a probléma azóta van, mióta ismét az enyém. Már voltunk orvosnál vele, nem látott semmit. A héten elviszem egy szakorvoshoz, mert a végére kell járnunk. Vagy megütötte valamiben, vagy kéne plusz kalciumot kapnia. Nem tudom, hogy amikor nem nálam volt, mivel etették, mit kapott. Az biztos, hogy amikor kihoztam a menhelyről, a száraz tápot egyáltalán nem ismerte. A szájába vette, mert kiváncsi, aztán kiköpte. 2-3 napba került, hogy megegye. Szóval inkább nem akartam terhelni tovább a sok rohangálással - mert azért rohan ezerrel, még ha fáj is a lába. Talán ősszel nekifutunk újra, bár nincsenek hosszabb távú vizsga- és suliterveim vele, sajnos erre nem marad elég időm. Megtanulta az alapdolgokat, már szépen jön pórázon, behívható (illetve nem tudom magamról lekaparni :-), persze nem is akarom.

Köszi, hogy gondoltál ránk.

(Pötyiről majd a gazdi nyilatkozik :-)))

Tingsha Bells Kennel