Létezik màs verzio is a Hunyadiak szàrmazàsàt illetôen:
A Hunyadiak története (Dr. Szilvay àltal)
Berzsenyi községi jegyzô és Szamkò kàntor-tanitò fogtak hozzà legelôször a Vereb-Hunyadi Jànos Verebélyben töltött gyermekkorànak a tanulmànyozàsàhoz és kutatò munkàjuk soràn bukkantak rà Sosko Géza ottani mézeskalàcs-készitôre, - 1900 körül.
Sosko Géza csalàdi ereklyéi kôzött több olyan tàrgy volt (egy levél Hunyadi Jànostòl, egy szép kivitelû sétabot, egy bôrbôl készült zacskò alakù pénzes erszény), amiket Sosko egyik ôse kapott Màtraverebélyben jàtszò- és késôbben gyermekkori pajtàsàtòl, Hunyadi Jànostòl.
Ezeket a tàrgyakat Szamkò lerajzolta, illetve azokròl jegyzôkönyvet vett fel, amit Atyàm szilvay Gyula kérésére megbeszélte Beke Dénessel is. Nem nagy értékek, de történelmi nevezetességek.
Hunyadi (Vereb) Jànos tehàt fiatal éveit Verebélyen (ma Màtraverebély) töltötte, - aminek ott nyoma is van.
VEREB vezér utòdaibòl egy hatalmas és nagykiterjedésû csalàd alakult ki...[51.old. *]
Péterrôl a màtraverebélyi Plébània Hivatal archivumàban a következô feljegyzés talàlhatò :
« Vereb György elsô fiàt Pétert ùgy nevelte, hogy alkalmas legyen a kiràlyi udvar szolgàlatàra. Péter igy jutott Nagy Lajos kiràlyunk mellé. Vàllalta a kiràly szolgàlatàban Laczfy Miklòs erdélyi vajda mellett az alvajdasàgot. 1360-1368 között viselte ezt a tisztséget.
Vlajko, olàh vajda elleni harcban az Iloncsa folyò mellett megsebesült (1368). Felesége nevét nem tudjuk, egyesek ugy vélik Zàpolya leàny volt. [talàn itt kéne lenne az idézôjel bezàràsànak, sajnos a könyvben hiànyzik]
Péter 1380 körül visszaköltözött ôsei szülôföldjére Màtraverebélybe és ott élt 1403-ig. Ott is van eltemetve az àltala ùjjàépitett templomban. A templom falàban beillesztett sirkövön a következô van feljegyezve :
« HIC REQUIESCIT CORPUS STRE(nui)
IMVI(eti) MILITIS MAG(ist)RI
OLI(m) VICEVAIVODAE T(ranssilvaniae)
FU(n)DATO(r)IS HUI(us) E(cclesiae)
QU(i) OBIIT A.D. MCCCCIII ».
Ezt a sirkôfeliratot Dr. VEREB Lajos gyöngyösi fôorvos bocsàtotta rendelkezésemre 1972.szept.28-àn kelt levelében. A tovàbbi megjegyzéseket Fràter Lénàrt (Hunyadi magyar szàrmazàsa oklevelekben » cimû könyvébôl idézi :
« Az évszàm a köziratban. A sirkô also felében egy kereszt, a felsô részében a cimer, az àltalànosan ismert és legendàs hirû madàrképpel, a hollòval. A cimerpajzson egy gotikus pàncélsisak, sisakdisz ».
Dr. Vereb Lajos felhivta még figyelmemet arra, hogy Fràter idézett könyvének a 96.oldalàn közölt « CANONICA VISITATIO » 1789-bôl szàrmazò okmàny megôrzi a Verebélybôl szàrmazò Hunyadi Jànos eredetét, mely szerint :
« ...habet et Cryptam unam, ubi requiescit Corpus Petri, filii Georgii de Geréb, olim Tavernicorum Magistri, Transsilvaniae vicevojvodae. Sanguine juncti cum Mathia Corvino, Rege hungariae, fundatoris huius Eclesiae. Ao 1403 tumulati ».
Itt Fràter megjegyzi, hogy a sirkövön szereplô cimer sohasem volt a Geréb csalàd cimere. - A birtok pedig egy pillanatig sem volt a Geréb csalàd tulajdona. Viszont bizonyitja, hogy az ott eltemetett Péter Màtyàs kiràly vérrokona.
A VEREB csalàdnak tehàt màr ebben az idôben (1403) alkotmànyszerûleg van bizonyitva a vérrokonsàga a Hunyadiakhoz, nevezetesen Màtyàs kiràlyhoz, mint a könyv szerzôje mondja :
« nagyapa és unokàja között. »
Péter mesternek a verebélyi Plébània Hivatalban elfekvô feljegyzések szerint négy fia volt : Pàl, György, Andràs és Jànos.
« Péter mester halàlakor Jànos 17 éves lehetett, anyja màr nem élt, igy elment errôl a tàjékròl. »
Ezt bizonyitja BEKE Dénes megàllapitàsa is, mely szerint Jànos apja halàla utàn az Erdélyben maradt fivérei kivànsàgàra Erdélybe ment.
« Jànos Zsigmond kiràllyal 1416-ban Pàrizsban jàr. Ekkor tetszenek meg neki a francia-burgundi vàrkastélyok és ezért tervezi meg igy késôbb a vajdahunyadi vàrat. »
« Zsigmond halàla utàn (1437.dec.9.) leànya Erzsébet férjhez megy Habsburg Alberthez. Ö tette meg Jànost bàrònak és szörényi bànnak. »
« Ulàszlò kiràly 1441.màrc. 12-én hadbamenet Màrvànykônél oklevélben Jànosnak az ô hûségéért, önzetlen szolgàlataiért, ô àltala és ôérette bàtyja fiànak és törvényes leszàrmazòinak adomànyozta SÀP urodalmàt Külsô-Szolnok vàrmegyében. Filio vajvodae de Verebel. »
Tehàt Jànost ezen okmàny szerint 1441ben még VEREB-nek hivtàk.
Mint màr emlitettem, SOSKO Géza màtraverebélyi mézeskalàcsos mester, 1906 körül jegyzôkönyvbe mondta Berzsenyi és Szamko kutatòknak, hogy a csalàdi emlékei között több olyan emléktàrgyat ôriz, amelyek kétségtelenül bizonyitjàk, hogy Sosko Géza egyik ôse gyermekkori jàtszopajtàsa volt a Verebélyben nevelkedett Vereb (Hunyadi) Jànosnak. Jànos itt Verebélyben is a VEREB csalàdi nevet viselte.
Az elôbb felsorolt és a Sosko csalàd birtokàban levô ereklyéket (levél, sétabot és pénzes zacskò) SZAMKO sajàt szemével làtta és azokròl jegyzôkönyvet vett fel....
Fràter Lénàrt « Hunyadi magyar szàrmazàsa oklevelekben » cimû munkàjàban közöl még egy levelet III. CALIXTUS pàpàtòl Màtyàs kiràlyhoz, amelyben Hunyadi Jànosra vonatkozolag ugyanazokat a jelzôket hasznàlja, mint amelyek a verebélyi sirkövön olvashatòk : « invicti », « invictissimi », « strenue ». III. Calixtus pàpa Jànos kardinàlishoz irott levelében Hunyadi Jànost egy szentnek tartja, bàr ezt a kifejezést nem hasznàlja : « Quid eiim mirabilius, quam eius filium ab Hungariae in regem unanimiter esse electum 14. III. 1458. »
A verebélyi sirkövet felsôgyôri Nagy Ivàn is leirta 1865-ben megjelent « Magyarorszàg csalàdai » cimû könyvében.
Itt meg kell jegyeznem, hogy Fràter Lénàrtot « Hunyadi magyar szàrmazàsa oklevelekben », Bp. 1937-ben megjelent könyvéért még hivatalos helyrôl is erôsen tàmadtàk. Fràter Lénàrt azonban nem tartotta érdekesnek, hogy ezekre a tàmadàsokra vàlaszoljon, mert tisztàban volt azzal, hogy a Hunyadi (Vereb) Jànos szàrmazàsàt illetô és hivatalosan is közölt adatok « ...nem egyebek történelem-hamisitàsnàl ».
Nem kevesebb tàmadàs érte Berzsenyi és Szamko kutatòmunkàjàt is, nemcsak magàn részrôl, de amikor kutatàsaik eredményét annak idején (1910) hivatalos helyekkel (Tudomànyos Akadémia) is közölték, arra még csak vàlaszt sem kaptak.
Igy kutatàsaik eredménye a két csalàd (Berzsenyi) és Szamkò) levéltàràban maradt....
Végezetül még csak annyit, hogy a VEREB csalàd neve a különféle okmànyokban a következô neveken szerepel : VEREB, VERÈB, BRABECZ, VRABEL és WEREBEL.
* Vereb khagàn tulajdona lett az itt alapitott Verebély község és ennek hatalmas területe. Ez a birtok késôbben a Kòsa csalàd tulajdonàba ment àt....a Vereb csalàd alapitàsànak az ideje Vereb vezérig (Kr.u.990) nyulik vissza. Vereb khagàn ükunokàja Stephanus leköltözik 1180 körül a Zagyva partjàra és ott megalapitja Verebélyt, a késôbbi Màtraverebélyt. Stephanusnak a fia volt Zacharias (Zacharias de Vereb), (1227), akit FRATER ….ir le okmànyszerûleg [fönti könyvében]. A csalàd innét igy alakult tovàbb : Zachariàs fia Johannes (1250 körül)....Johannes fia György (1300 körül), György fia Péter (1330 körül).....
[ Szilvay megjegyzi egy helyen, hogy tisztàban van munkàja fogyatékossàgàval, ami a forràsmunkàkat illeti, de ennek az az oka, hogy a baròthi Beke Dénes àltal összegyûjtött adathalmaz a két vh. viharaiban elpusztult. Csak azokat a töredékéket tudta felidézni, melyeket Beke Dénes az ô apjànak àtadott volt. Hasonlòan vesztek el a Beniczky, D. Kenese Erzsébet, baràthosi Balogh Benedek, Csuday Jenô, Fehér Géza, szépvizi Balàzs Béla, Gàborjàni Szabò Mihàly hatalmas adatgyüjteményei is.
En meg hozzàtenném Zajti munkàinak (könyvtàrànak) szàndékos eltüntetését, màr halàla napjàn ,
(melyek között kiadòra vàrakozott pl. Dr. Tòth Jenô több éves indiai kutatàsi munkàjànak kézirata is a Hunzàkròl).]
