Üdv!

 

Tavaly ígértem Nektek - kéretlenül - fényképalbumot a Felsőzsolcát és minket elöntő árvízről.

 

Sokáig - őszig nem volt rá se időm, se energiám, hogy ezzel foglalkozzak.

Télen  nem volt hozzá erőm szembesülni újra és újra a látottakkal.

Tavasszal még mindig harcoltam - sőt jelenleg is harcolok(!) - a biztosítóval, hogy megkapjam a kártérítést.

 

Úgy, hogy mint látni fogjátok későbbi albumban, képeket készítettem az eddig elvégzett munkákról. Igazságügyi statikus készített tervrajzokat, s részletes költségvetést.

Ezeket benyújtottam egy kérelemmel októberben(!), s azóta próbálok eleget tenni az újabb és újabb kívánságaiknak...

 

S persze emiatt még van munka hátra igencsak: vonúvasas megerősítés, szárítófalak felszerelése, újabb két helység újraaljzatbetonozása stb.

 

De ahogy közeledett a mai nap; évforduló, amikor elárasztotta a víz az utcánkat, elementáris erővel tört fel, s tör fel a kéretlen emlék, érzés, mindaz amit felejteni próbálunk.

 

MOST vagyok képes arra, hogy leüljek a gép elé s elkezdjem az albumkészítést: válogatást, kicsinyítést, címadást, bemásolást.

 

Feltehetitek a kérdést: Volt időm fényképezni!?

 

Igen volt, hiszen ez csak egy pár pillanat volt abban három - összesen két óra alvással eltöltött - napban. A többi munkával, homokra, zsákra várakozással telt.

S éreztem, hogy ezt meg kell örökítenem. Mementónak.

Mementónak, hogy minek nem lett volna szabad bekövetkeznie, ha mindenki teszi a dolgát időben...

 

Kérlek nézzétek el, hogy ezzekkel az OFFTOPIC képekkel terhellek Titeket!

 

Misi