Azt a topicot csak akkor olvasom, ha röhögni akarok az ott évek óta uralkodó párbeszéden.:)

Ha írnék oda, ezt válaszolnám:

- A "nemzetgazdasági szint" nem csak a szállodákat jelenti. A turizmusnak ezen kívül még rengeteg primer és szekunder profitgeneráló hatása van (megélnek belőle a taxisok, az éttermek, a külföldi ügyfélkört kiszolgáló ingatlanügynökök, nő a kiskerforgalom, satöbbi. Ezek csak összességében mérhetők, ha egyáltalán. (A gyereknevelésnek sem csak pelenka- és ruhaoldali kiadásai vannak, bele kell számítani az összefirkált falat, a nagyobb autót, a kialvatlan szülőket, a folyton törő poharakat, a homokozástól mindig tönkremenő felnőttcipőket.)

- Nem érdemes "túl sok" vállalatot az externáliái miatt fenntartani, de a(z közlekedési) infrastruktúra lehet ilyen. A közösségi közlekedési vállalatok például rendre csak bevételeik harmadát kapják az utasoktól, a másik kétharmadot a szolgáltatást igénybevevő települések, valamint az állam adja össze. Jó okuk van erre, BP-n - ha leállna a tömegközlekedés - akkor kb. egy hét alatt összeomlana a város gazdasága és közigazgatása. Ettől persze végezhetik a szolgáltatást magáncégek, de mégis az állam/önkormányzatok maradnak a megrendelők. Reptér nélkül egyetlen város gazdasága sem omlana össze (talán Nyugat-Berlin volt az egyetlen kivétel), de a szerteágazó externáliák miatt megérheti állami pénzt tolni bele. Persze nem kötelező. :)

- Pontosan. Ezek az externáliák annyira szerteágazóak, hogy az eredménye csak nemzetgazdasági (vagyis politikai) szinten értelmezhetőek. Ennek megfelelő szintű döntés kell hozzá.