Lord, nagyon jól érzékeled a világot holográf által kivetített képet: a tudományt féltők valóban annyira félnek attól, hogy az új felfedezések alapjaiban rengethetik meg az általuk szilárd megingathatatlan tudásnak hitt elméleteiket, hogy ha valaki valami olyasmit mer feltételezni amely ellentmond a hivatalos és általuk elfogadott dogmának akkor azt nevetségessé kell tenni, ki kell gúnyolni, pellengérre kell állítani... úgy mint a sötét középkorban tették az inkvizició alatt. erre itt rögtön mutatok is egy égbekiáltóan vérforraló példát a nevetségessé tevésről, kigúnyolásról és pellengérre állításról, hogy miként bántak el a Tudomány gonosz papjai a nyitottan gondolkodó dogmadöntögető új felfedezést tevőkkel.

(csak erős idegzetű topiktársak olvassák el, hihetetlen gonoszságokról lesz szó)

"Az utóbbi évek trendjével szakítva ezúttal nem alapkutatásokért, hanem a gyógyászatban közvetlenül is használható felfedezésért adták az orvosi Nobel-díjat. A két díjazott, Barry J. Marshall és J. Robin Warren ausztrál orvosok, akik a gyomorfekély bakteriális eredetét találták meg. Eredményeiknek köszönhetően vált gyógyíthatóvá ez a betegség, mely évezredek óta kínoz milliókat.
A gyomorfekélyt (a gyomor nyálkahártyájának elhúzódó gyulladása, vérzése, kisebesedése) már a Kr. u. I. században írt orvosi könyvek említik. Ebben az időben legfőbb tünete a gyomorfájdalom, súlyosabb esetben a véres hányás. A boncolások kezdetével fény derült arra, hogy milyen elterjedt a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának fekélyes megbetegedése, valamint arra is, hogy a halál oka lehet a fekélyes terület átlukadása a gyomor- (vagy bél-) perforáció.
Sokáig teljesen ismeretlen volt a gyomorfekély kiváltó oka, egyesek a táplálkozási szokásokat, mások a stresszt tartották a fő indoknak, megint mások pszichoszomatikus (lelki eredetű) okokra gyanakodtak. Éppen ezért a javasolt terápia is az étrend megváltoztatása vagy életmódváltás volt. Azt már tudták, hogy a gyomorsavtermelés csökkentésével (savkötők használatval) a fekély tünetei enyhíthetők, de előbb vagy utóbb mindig kiújult a fekély.
Az orvosok, kutatók úgy gondolták, hogy a gyomorban uralkodó különlegesen savas kémhatás (pH=1,5) lehetetlenné teszi bármilyen baktérium számára, hogy ott megtelepedjen. Úgy vélték, az extrém vas gyomor egyfelől a pepszin nevű fehérjebontó enzim működéséhez kell, másrészt sterilizálja is a bekerülő tápanyagot. A vékonybél steril, egyik oldalán a féregnyúlvány, a másikon a gyomor pH-ja őrködik tisztasága felett - gondolta mindenki.
Robin Warren ausztrál patológus azonban felfigyelt arra, hogy a fekélyes betegekből vett szövetmintákban az antrumcsatorna táján, a fekélyek közelében megfigyelhetőek eleddig ismeretlen csavart alakú baktériumok. A fekélyes betegek 50%-ánál megtalálta ezt az élőlényt. Fiatal kollégája, Berry Marshall érdekesnek találta ezt az eredményt és megpróbálkozott (sikerrel) a baktérium kitenyésztésével. Az általuk felfedezett lényt Campylobacter pylorinak nevezték el és minderről 1983-ban a legrangosabb orvosi lapban, a Lancet-ben írtak cikket. Később a molekuláris vizsgálatok rámutattak, hogy a baktérium teljesen különálló csoportba tartozik, így új nevet kapott, azóta is Helicobacter pylori néven ismert. Azt találták, hogy a baktérium minden gyomorfekélyes betegben megtalálható és a nyombélfekélyesek jelentős részében is. Mindig a fekélyek közelében, leggyakarabban az antrumcsatorna és a gyomorkapu (pylorus, innen a latin név is) tájékán."

A gyomorfekély bakteriális eredete
Orvosi Nobel-díj 2005

http://ossejt-terapia.shp.hu/hpc/web.php?a=ossejt-terapia&o=7s9s0JWx1J