Valószínűleg, néhány 19. századi munka igen értékes, mert még nem befolyásolták a 20 századra teljesen becsontozódott nézetek. Hiszen maga az ókori "anyag" csak keveset nőt a 19. század óta, akkora már nyomtatásban szinte minden megjelent.Új ókori könyv, vagy papirusz is roppant kevés került már elő, így csak a 20. századi ásatások adják a plussz anyagot.

Faberen kívül többen is összegyűjtötték az anyagot, de az övé azért is felejthető, mert kezdeni semmit nem tudott vele, következtetései teljesen gyerekdedek, pedig bolondja volt a pogány misztériumoknak... Annyit azért megállapított, hogy a Korübantok, Kuréteszek, Dioszkurok, Anakteszek, Dii Magnik, idahegyi Daktüloszok, Laresek, Penatesek, Manesek azonosak lehetnek a Kabirokkal.

 

De adhatok egy kimerítő listát, azokból valóban sokat használtam, hiszen a Kabirokról írtam egy 220 oldalas tanulmányt a sok-sok év alatt: "Azok a titokzatos kabirok" címmel (230 lábjegyzettel) és a telkhinekről egy másikat 93 oldalon word-ben: a "Telkhinek titkos műhelyei" címmel (99 lábjegyzet), de ezek még egyik sincs befejezve. Az az igazság, hogy 34-35 éve nyitottam az első füzetet, hogy leírjam az ősi rejtélyeket, elfeledett megalit-királyságokat,  idegenek ravasz behatolását olyan ősi birodalmakba, melynek mára nyoma sem maradt, és a kabirokkal is már 32 éve kezdtem foglalkozni...

 

Az egyik legjobb munka a kabirokra, telkhinekre, kurészekre nézve Jean-Pierre Rossignol professzoré, aki a görög irodalom tudósa volt. Ő is régi, de néhány tanulmánya ma is érdekes, pld. amit 1852-ben az oreikhalkoszról kiadott. Ma a fémek "feltalálását", bányászatát, kohászatának kezdeteit a történészek, régészek hol az egyiptomiaknak, hol a sumeroknak, hol meg valamilyen "pre-" népnek tulajdonítja, ezeket sokszor valamilyen cserépformájáról beazonosított "népnek" tulajdonítja...

Rossignol tkp. máig az egyetlen, aki egy egész könyvet szentelt annak az ókori hagyománynak, hogy a fémek feltalálása, a fémmegmunkálás nem ez vagy az ősnéphez köthető, hanem a kabirokhoz, telkhinekhez és hasonszőrű társaikhoz.

 

1863-ban kiadott egy könyvet, aminek címe kb. ez magyarul:

"Fémek az ókorban: a fémkohászat vallási eredete

Szamothrake istenei

A daktüloszok, kabirok, korübantok, kurészek és telkhinek"

 

Les métaux dans l'antiquité:

 

http://books.google.hu/books?pg=PA4&dq=inauthor:%22Jean+Pierre+Rossignol%22&id=yUM1AAAAMAAJ#v=onepage&q&f=false

 

 

Használtam ettől régebbi,, de újabb munkákat is (az újak közt is volt persze értékes). Az újakból szintén értékes: Sandra Blakely a Myth, Ritual and Metallurgy in Ancient Greece and Recent Africa, 2006.

De itt egy lista, ami nem teljes, hisz rövidebb cikkek, lexikon szócikkek, tanulmányok benne sincsenek. Ezek egy részét használtam, másokat csak közvetve, egy másik munkán keresztül ismerem. Szóval itt egy lista, hogy örökre elmenjen a kedvetek a kabiroktól, telkinektől vagy kurészektől (némely mellé írtam kisebb magyarázatot is):

 

1. Braun, K.: Das Kabirenheiligtum bei Theben IV. Bemalte Keramik und Glas aus dem Kabirenheiligtum bei Theben, Berlin 1981.
2. Cole, Susan: Theoi Megaloi: The Cult of the Great Gods at Samothrace, Leiden, 1984.
3. Daumas, M.: Cabiriaca. Recherches sur L`Iconographie du Culte des Cabires, Paris, 1998.
4. Dörpfeld, W.: Das Kabirenheiligtum bei Theben. II. Der Tempel. AM 13, 1888, 87-99. p.
5. Faber, George Stanley: Mysteries of the Cabiri (1803)
6. Geymüller: Samothrace, Paris, 1882.
7. Guthberlet: De Mysteriis Deorum Cabirorum, Franequerae, 1704.
8. Habeck, Reinhard: Ókori csúcstechnológia, 2002.
9. Haupt, E. G.: De religione Cabiriaca, 1834.
10. Hegyi Dolores: Görög vallástörténeti chrestomathia, Budapest, 2003.
11. Hemberg, Bengt: Die Kabiren, Upps, 1950.
12. Hild, J.-A.; Etude sur les démons dans la littérature et la religion des Grecs, Paris 1881.
13. Jeanmaire, Henri: Couroi et Courètes. Essai sur l'éducation spartiate et sur les rites d'adolescence dans l'antiquité hellénique, Lille, 1939.
14. Kerényi Károly: Az égei ünnep, Budapest, 1995.
15. Kerényi Károly: Görög mitológia, Budapest, Gondolat, 1977.
16. Kerényi Károly: Halhatatlanság és Apollón–vallás, Budapest, 1984.
17. Kerényi Károly: Hermész a lélekvezető, Bpest, 1984.
18. Kerényi Károly: Mysterien der Kabiren, ŤEranos-Jahrbuchť, 1944, Bd 11, S. 11—53 p.
19. Lehmann, Phyllis és Spittle, Denys: Samothrace, 1983.
20. Pauszaniasz: Görögország leírása I-II. kötet, 2001. (Muraközy Gyula ford.)
21. Pictet, Adolphe: De culte des Cabires chez Anciens Irlandais, Genéve, 1824.
22. Price, D.D.: An Ancient Greek Computer, Scientific American, 1959. jún., v. 22, pt. 6, 60-67.
23. Price, D.D.: Gears from the Greeks, Philadelphia, 1974.
24. Rossignol, J. P.: Les Métaux dans l’antiquité, 1863.
25. Rubensohn, 0.: Die Mysterienheiligtumer -in Eleusis und Samothrake, 1892.
26. Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph von: Ueber die Gottheiten von Samothrace, Stuttgart, 1815. angolul: Robert F. Brown: Schelling's Treatise on "the Deities of Samothrace", (Studies in religion, 12. sz.), 1977.
27. Turchi, Nicolaus: Fontes Historiare Mysteriorum, Roma, 1930. Ebben közli a szamothrakéi misztériumok ókori forrásait (101-116. old.)
28. Welcker, F. G.: Die Aeschylische Trilogie und die Kabirenweihe zu Lemnos, 1824.

 

Lexikon szócikkekből:

Lenormant tanulmánya a Dictionnaire des Antiquités Grecques et Romaines de Daremberg et Saglio: Cabiri címszó I, 757-774 p.

L. Schmitz: Cabiri, Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology I. köt. 521-523. old. (1867).

Howson: Samothrace, Dictionary of Greek and Roman Geography, 1854.

Otto Kern berlini tudós -aki amúgy nyolc nagyobb területet sorol fel a Kabeiros und Kaberoi c. átfogó tanulmányában, ahol a Kabir kultusz valamilyen mértékben kimutatható volt- (Paulys Real-Encyclopädie X. kötet 1399-1450. h.) - ez a legalaposabb, 26 oldal!

Lehmann: Samothrace, The Princeton encyclopedia of classical sites, 1976.

 

A sok kisebb tanulmányból pld:

Beekes: The Origin of the Kabeiroi, Mnemosyne, 2004. júl. 465-477. p. Beekes szerint a Kabeiroi név a Kabarn-oi változata. A Kabeiroi egy tipikus pre-görög név és az eredeti formája a Kabar, ami mutatja a régi kapcsolatot a szemitákkal (kabir= "nagy").

 

A szamothrakéi nyelvről, mely nem görög volt lásd G. Bonfante tanulmányát: A Note on the Samothracian Language, Hesperia 24/2, 1955. ápr-jún. 101-109. p.

 

Külön megemlíthető még Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling kiváló német filozófus és filológus (1775-1854) híres előadása Ueber die Gottheiten von Samothrace címmel a szamothrakéi istenségekről (Stuttgart, 1815). Robert F. Brown angol kiadásában: Schelling's Treatise on "the Deities of Samothrace" (1977). Schelling számos észrevételt tett a kérdésben, például a Consentes isteneit azonosította a szamothrakéi Kabirokkal.

J. Lanz-Liebenfels: Anthropozoon biblicum, VfB 1-2. sz. (1903-1904). Lanz végül odáig jut, hogy Ádámtól, az első pigmeustól eredezteti az állatemberek rasszát.

 

Ezek mellett is használtam Kabir-ügyben Robert Charroux-ot, Jacques Bergiert, Várkonyit, Lewis Spencé-t, Mircea Eliad-t, Robert Graves-t, G. R. S. Mead-et, G. W. Speth-et, Mackey-t ill. még néhány olyan történészt, akik a szabadkőművesség és más titkos társaságok történetét írták meg (a direkt ókori forrásokról nem is beszélve, Sztrabón, Diodórosz, Hérodotosz, Dionüsziosz stb…). Pld. Jean-Charles Pichon francia szerző írja a Histoire universelle des sectes et des sociétés secrétes c. munkáját vagy John Yarker angol szabadkőműves (1833–1913) a The Arcane Schools c. munkáját.

 

Kifejezetten a Telkhinekről:

 

Hans Herter német filológus (1899-1984) írta a Telchinen c. alapos tanulmányt (közel 14 kéthasábos oldal!) a Pauly-Wissowa-féle Realencyklopädie-ba: Telchinen, IX. köt. 197-224. hasáb, 1934. Szintén értékes még egy másik német filológus, Paul Friedländer (1882-1968) Telchinen szócikke: a Roscher-féle Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie, V. kötet, 236-243. hasáb. Darier: Telchines, Dictionnaire des Antiquités Grecques et Romaines, V. kötet, 66-67. p. Leonhard Schmitz: Telchines (Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology III, 987-988. p).

Lásd még Withof: Oratio de Telchinibus, 1737; Th. Menge, Vorgeschichte von Rhodus, Cöln (1827); Friedrich Sicherer német filológus (1807-1886) értekezése: Dissertatio de Telchinibus (1840); L. Schneiderwirth: Geschicte der Insel Rhodos (1868); A. Becker: De Rhodiorum primordiis, (1883); Gelder: Geschicte der alten Rhodier (1900); E. Billiotti - A. Cottret: L'Île de Rhodes (1881); C. Torr: Rhodes in Ancient Times (1885); R. Matton: Rhodes (1949). Carolyn Higbie: The Lindian Chronicle and the Greek Creation of Their Past, (2003); Chr. Blinkenberg: La chronique du temple Lindien (1912).

Blakely írásai: Daimones, Metallurgy, and Cult, 1998; Black Hephaistos: African Ironworking and Greek Daimones, 2001; Telchines, Apkallu and Cultural Transfer, 1998.