Ja, persze, most már bizonyos, hogy három részből áll, addig amig csak a jobb oldali képet ismertem, ezt nem lehetet tudni, azt hittem csak kettőbe van hajtva, de most már egyértelmű, hogy három részbe. Alul egy hosszabb latin nyelvű szöveg lehet.

Sajnos Faber is szűkszavű, mert csak annyit mond a metszetet a Barbarini palota alapjának ásásakor találták, mikor egy föld alá rejtett cella bukkant elő, és annak falán volt.

 

Két másik helyen is találtam még információt (az egyik ez):

http://books.google.hu/books?id=dgYMAAAAYAAJ&pg=PA77&lpg=PA77&dq=%22Lucas+Holstenius%22+Nymphaeum&source=bl&ots=00yfDqyxiy&sig=NXySNev3CTKUis1W5R8bDedDZIQ#v=onepage&q=%22Lucas%20Holstenius%22%20Nymphaeum&f=false

 

Itt is említik, hogy Lucas Holstenius kiadott egy esszét a metszetről, mint Nymphaeumról (Vetus pictura nymphaeum exhibens, Roma, 1676, és csak 12 oldal). Ez nem található, de ad még egy lényeges infót, hogy Joannes Georgius Graevius német ókortudós 17. század végén kiadott a Thesaurusa negyedik kötetének 1797-1802. hasábjain is ott van a ez a rész.

Bár az nem derül ki, hogy a "Thesaurus antiquitatum et historiarum Italiae" vagy a "Thesaurus antiquitatum Romanarum"-ról van szó (mindegyik tízegynéhány kötetes, és rengeteg gyönyörű metszet van bennük. Jó pár fenn van ezekből a kötetekből is a neten... de pont ezt nem találom!

 

 

Ha meglenne a teljes metszet, ami egészen élesnek bizonyul, az mindenképpen érdekesnek bizonyol, talán új techinaki részleteket árul el, akár a kabir szertartásokra enged következteni, nem ismert  rítusokra. Sok ismeretnek még abban az időben sem Holstenius, sem Faber nem lehetett a birtokában.

 

Írtad: "Meg kell szerezni a középső lapot. (Nomeg ásatásokat kezdeni a gyanús helyeken, ahogy azt Big javasolta)"

 

Hogy hol lehetne ásatni arra ez:

A másik érdekes lehetőség, amire a középkori tudományosság tkp. csak találgatásokra volt utalva, hogy éppenséggel beazonosítható a helyszín, amire egyértelműen a számítógép és az internet ad lehetőséget.Sok ezer kép, szimbólum, ókori dombormű van beszkennelve. Az sem lehetetlen, hogy az eredeti kép készítője hagyott hátra a képen utaló jeleket, hogy aki ismerte ezen utalások jelentőségét, odataláljon. Olyan mint egy öböl részlete, vagy egy sziget... a messzi sziklán, a víz túloldalán lévő nagy építmény, alján a négy,  íves boltozatokkal, felette óriási szobrokkal is ismerős valahonnan, valami hasonlót láttam már, előbb azt hittem, hogy Biagio d'Antonio itáliai festő kolkhiszi festményein, de nem, valahol máshol...

 

Vagy éppen a rajz felfed olyan részletet, még ha a pontos helyszín nem derül ki, ami egy okori elbeszélésben, költeményben szerepelt, de érthetetlen volt a leírása. Ilyen bizar részletek valóban vannak, pld. mikor Homérosz a najádok barlangjáról beszélt vagy Pindarosz a rodoszi mozgó szobrokról...

 

Azt hiszem kétségtelen, hogy az eredeti kép készítője beavatott, varázsló volt, s ő maga is látta ezen létesítményeket. Nem vitt rá semmilyen csicsás tornyot, faragott oszlopokat, szobrokat, oltárköveket, mint várnánk csak "egy művésztől", aki ábrázolni próbálná -fantáziájára hagyatkozva- a kabir misztériumok szent barlangját vagy templomát.