Ezek elméleti kérdések, amik az asztalhoz tartoznak vitázni róluk. És közben áll a szekér. Ennek nagyon jó példái figyelhetők ma meg pl. nálunk. Ami a diktatúrával eggyüttjáró negatív jellemzőket illeti, amiket írtál, azokat lényegében én is leírtam a hozzászólásomban, ha figyelmesen elolvasod.:)  Az, hogy meddig autokrata a vezetés stílusa, és mikor "téved át " a diktatúrába, na ez ami az egyetemek filozófia tanszékeinek tárgya lehet. De ezek nem igazán gyakorlati dolgok. A gyakorlatban tenni-vagy nem tenni ( a Hamlet után szabadon ), és nem azon filózni, hogy minek mond ellent, vagy sem. A Szocialisták itt ( is ) elszúrták. A Fidesz, meg túl önfejűen, lényegében rögtönözve csinálja, minden lehetséges következmény elemzése nélkül. Orbán is azt mondta, hogy a "puding próbája az evés". De ezt így nem tartom szerencsés hozzáállásnak... De ha már a diktatúra, sajnos, akárhogy is szépítjük, vannak népek, szokásokkal megspékelve, akiknek egyszerűen nem való a demokratizmus. Csak a diktatúrákból élnek. Ne azért ne merjük ellopni azt a motort, mert félünk a törvény lesújtó erejétől, hanem , mert erre a neveltetésünk, és egyáltalán a belső értékeink, késztetéseink nem engedik. Sajnos a magyar társadalom nem ilyen. Szép szóval nem is lehet itt rendet tenni. De ne nekem higgyetek megint, hanem nézzetek körül!!:) Sajnos itt nem csak az elszegényedés növeli a " mindennapi" bűncselekmények számát, hanem a közerkölcs, a meghonosodott szokások, a neveltetés is. És ezeken, csak diktatórikus eszközökkel lehet változtatni. Na erről beszéltem én.:)