Igan, valószínűleg történik, de talán önmagában már az is sokat segíthet, hogy nem figyelsz az egyébként stresszt kiváltó dolgokra, hiszen egy adott célra/feladatra koncentrálsz és így akaratlanul is "száműzöd" a gondolataidból a bosszantó tényezőket:-))

Anyukám a szívbeteg, már elmúlt 70 és háromér-betegsége van, nem tudják katéterezni (Debrecenben sem sikerült), mert erős már a lerakódás, a bypass pedig az enyhe túlsúly valamint az orvos szerint, a gyárilag nem erre a jelenlegi súlyára méretezett "doboz" (mellkas) miatt valószínűleg túl sokáig kellene lélegeztetőn maradnia, ami pedig az ő korában.... na szóval marad a gyógyszer. 

Arról viszont éppen mostanság beszélgettünk, hogy vajon az ő esetében érdemes-e bármilyen egyéb (akár alternatív) módszerrel "bolygatni" a lerakódást? Ez, ilyen esetben vajon nem vezethet-e egy komoly, akár végzetes érelzáródáshoz, tüdőembóliához? Hm, nem tudom, de valahogy tartunk ettől.

Lehet ám benne némi kis "babona" is, mert szegénykém, élete során már kétszer épült fel vérrög okozta elzáródásból, méghozzá, szinte a csodával határos módon, teljesen (szinte 100 %-osan!!!!)! Egyszer még a szülés után, akkor jószerivel le is bénult, de helyrejött, majd kb. 65 évesen, amikor a nyaki érnél volt elzáródás, szerencsére éppen az orvosnál volt, a mentő is jött azonnal... sokan, akikkel egy szobában feküdt (egyik vagy másik eset idején), sajnos tolószékben végezték, vagy egyéb mentális problémájuk van. Szóva mi nagyon óvatosan vagyunk, nehogy a harmadik már végzetes legyen!

Azt hiszem ez a módszer éppen hogy fiatal korban, amikor a kálciumos lerakódás még csak minimális az erek belső falán, vagyis szerintem sokkal erősebb az egészség (a megfelelő keringés) megőrző szerepe, mint az egészség-helyreállító szerepe - persze ez utóbbi sem elhanyagolható, ahogy a Te eseted is bizonyítja.