"Nem akart uralkodni a gondolatokon, mint a filozófia általában (pl. mint Heidegger,"

Bocs a topiklakóktól, hogy mindig a Heidegger szálhoz kapcsolódom be, de idekívánkozik, hogy ez szerintem "csak" a Lét és idő körüli, termékeny ifjú-középkorú éveiben volt így. Élete vége felé elment egy sokkal költőibb létfelfogás felé, valószínűleg belátva, hogy- legalábbis neki- nem sikerült minden elemre kiterjedő teljeskörű rendszert kiépítenie. Ezt nem szentségtörésnek vagy kritikának szánom vele kapcsolatban, szerintem itt ezen a fórumon nálam jobban senki nem rajong érte.:) Idősebb korában már olyanokat írt, hogy "az ember a lét pásztora", meg hogy a költői nyelv mélyebb, közelebb visz a léthez, annak megértéséhez, mint bármi más. Vagyis valamelyest feloldotta a korábban rá jellemző zárt logikai láncokat és gondolatmeneteket, bár a szómágia, mint alapvető sajátossága, illetve az arra való hajlama megmaradt végig.:) (szerintem)