Tehát: hogy lett nagyobb brumm az SE 260-ban, amikor a 6800 uF-okra még rátettem 6800 uF-okat.... (Ami annyira nem is brumm; majd később alaposabbna leírom).

Ugyebár, a végfokok áramfelvétele nyugalmi helyzetben kb. 100 mA. (Van, aki ennél többet, van, aki kevesebbet szeret, ez most mindegy...) Valamint az összes egyéb gezemice (+/- 10 V és 15 V) ellenállásokkal a balcsatornára van kötve (elég tré megoldás, de ez van...), tehát az ottan 100 mA-hez adjunk hozzá kb. még 100-at, így lesz összesen 300 mA, ami ugyan nem egy nagy érték, de már érezteti a hatását. Namármost, ha ráfekszünk a hangszórókra, akkor teljesen letekert hangerőnél is egy nagyon kicsi brummot mindenképpen hallunk, akárhova forgatjuk azt a szerencsétlen trafót. Ha azonban a trafót kiveszzük, kikábelezzük és elvisszük kb. fél méterre a készüléktől, akkor a brumm gyakorlatilag megszűnik. Erre nem azonnal jöttem rá. Mi is történik? Az, hogy tetszik, nem tetszik, a trafó rászór erre a szerencsétlen előfokra, még akkor is, ha az árnyékolólemez rajta van. Ha nincs rajta, akkor pedig mégjobban brummol. Eredetileg még a nullszéria előtti készüléken (Magnósok évkönyve 1982 - fotó az 1979-ben kiállított mintapéldányról) az előfok és apotik nem baloldalt, hanem jobboldlat voltak és talán szerencsésebb is volt, csak talán valakinek az Orionban nem tetszett és áttettette (remélem, jól írom) balra, azt remélve, hogy ettől szebb lesz, de talán arra nem gondolt, hogy majd a hangerőtől félméteres árnyékolt vezeték megy majd a készülék másik végébe, hogy majd onnan vissza is jöjjön.... Miért is nem igazán brumm ez a zaj? Azért, mert ez egy szórásból eredő hang, amolyan "röcögősebb" fajta, mint egy szokásos brumm. Pont azt hallani és mérni is a kimeneten, hogy tüskék jönnek egymás után... Persze, ezek néhány 100 uV-os jelek, de egy jobb fülű ember egy jobb érzékenységű hangfallal már hallja. Miért lesz nagyobb a röcögés, ha ráteszünk még nagyobb elkókat? Azért, mert ugyan a töltő csúcsáramok ideje csökken, de a magassága nem, hanem az növekszik, még a 300 mA-es alapfogyasztás esetén is, amihez a trafó vígan asszisztál, ugyanis bőven kihajtja ezeket a nagy áram-csúcsokat is. Szkópon jól lehet látni a trafón, hogy nagyobb kondival ugyan csökken a szinusz tetejének a leharapása, de még megspékelve a mérést egy TRMS- mérővel, azt láthatjuk, hogy az effektív áram érték tovább növekszik. És ami a lényeg, hogy a brumm-tüske a kimeneten növekszik és hallatszik is, de hangsúlyozom: csakis a szórás miatt, ugyanis, ha a trafón nagyobb az effektív áramfelvétel, akkor éretelemszerűen nagyobbat is szór és ez a nagy probléma! A megnövekedett csúcsáram-tüskék önmagukban semmi gondot nem okoznának, ha a trafó nem szórna az előfokra. Magyarán egy színtiszta konstrukciós hibával van dolgunk, amelyen az javítana talán, ha a trafót betennénk egy vas vagy permalloy házba, de akkor már el se férne és talán a melegedéssel is gondok lennének... Vagy pedig helyet kellene, hogy cseréljenek egymással az előfok és a szűrő-panel, tehát az alsó kezelőszervek. Kicsit nehéz kivitelezni és különösen 30 év után, de azért megoldható. (Én inkább nem állok neki......) Ami javít a helyzeten, ha a trafót a leginkább optimális helyzetbe forgatjuk, de, mint írtam, találkoztam olyan 1984-ben gyártott készülékekkel, ahol mindegy volt, hogy hova forgattam, mert mindenütt elegendően kicsi volt a brumm. (Ezt viszont nem nagyon értem, csak talán sejtem, hogy miért, talán a tekerésből következően...)