Ha csak néhányszor tíz négyzetméteres kertünk van és gondot okoz megmetszett fáink nyesedékének és egyéb konyhai hulladékaink elhelyezése, másrészt sokféle zöldséget szeretnénk megtermelni, a dombágyásos kertművelést nekünk találták ki. Ezzel a módszerrel kedvezőtlenebb talajon is jó termést érhetünk el. A módszer lényege, hogy fokozatosan bomló szerves anyagainkat talajjal betakarva egyrészt a termőfelületünk nő meg, másrészt bő tápanyaggal és a fokozatos bomlás következtében meleggel is ellátjuk fejlődő növényeinket. A kedvező feltételek megkönnyítik a vegyszermentes gazdálkodást is, ezért érdemes ezt az elvet követnünk. A domboságy 4-5 év után annyira megsüllyed, hogy már alig fedezhető fel eredeti alakja, viszont kitűnő szerkezetű talajt hagy maga után. Bár optimális esetben ősszel készítjük, az enyhébb téli napok is lehetőséget adnak dombunk összerakására.

Elkészítés: Kiindulásul É-D irányban ássunk egy kb. másfél méter széles és ennél hosszabb alapot ásónyom mélységben. Aljára tegyünk 50-60 cm vastagságban 30-40 cm-nél nem hosszabb különféle vastagságú ágakat, vastagabb évelők szárait, majd taposással alaposan tömörítsük. Ha van istállótrágyánk csömöszöljük az ágak közé, majd gyep esetén az elején felszedett gyepkockákat füves részükkel lefelé fordítva helyezzük rá. Ha nincs gyeptéglánk szalmatörek, kertiföld, fűkaszálék és tőzeg keverékéből is helyettesíthetjük ezt. A következő rétegünk mintegy 30 cm vastagságú lomb, aprított növényi hulladék kevés földdel keverve. Ha tudunk, keverjünk közé fahamut is. Erre már valódi termőréteg jön, földdé érett komposzttal kevert kerti föld mintegy 10 cm rétegben. Jó ha adunk hozzá Cofunát vagy szerves trágyát. Ha hozzájutunk, ezt ismét egyenletesen befedjük 10 cm vastagon jól átnedvesített tőzegkorpával, tőzeghulladékkal, tavak, patakok iszapjával. Végül a halom tetejére 15 cm vastagon az eredeti talaj komposzttal, - ennek hiányában érett istállótrágyával, vagy zeolittal, bazaltliszttel, szaruforgáccsal - kiegészítve kerül. A domb trapéz alakú legyen, hogy tetejéről a víz ne folyjon le. Összerakásnál minden réteget alaposan megdöngölünk.

Gondozás: Az első 1-2 évben inkább csak palántázzunk, mert a laza talajról könnyen kimosódnak a magvak. Az öntözés kritikus pontja a sikeres termesztésnek, ezért ha lehetőségünk van finom porlasztású szórófejekkel, vagy szivárogtató öntözéssel biztosítsuk a kellő vízmennyiséget. Ha nincs erre mód, a domb tetején alakítsunk ki öntözőárkot, de emellett az oldalát is öntözzük a forró nyári napok estéjén akár másnaponta. A domboságyat a biokertekben már bevált kedvező szomszédhatások alapján is beültethetjük, a zöldségnövényeket kiegészítve fűszer- és gyógynövényekkel.

Jó szomszédok: - sárgarépa - hagyma: nem viselik el egymás légykártevőit, - paradicsom - zeller, petrezselyem vagy póréhagyma: jobb ízű lesz a paradicsom, - fejes káposzta - kapor, bársonyka, - bab - káposztafélék, paradicsom, - saláta - retek, bab, uborka, - borsó - káposztafélék, zeller, - uborka - káposztafélék, saláta. A büdöskének is nevezett bársonyvirág (Tagetes) igen kedvező általános rovarriasztó hatása miatt. Ha rá tudunk menni a talajra, már februárban vethetjük a zsázsát, korai sárgarépát, madársalátát, petrezselymet, alacsony növésű zöldborsót, spenótot, sóskát. Ha csak palántázunk, akkor március végén ültessük a fejes salátát, zellert, karalábét, korai káposztaféléket. Csak májusban, a fagyok elmúltával vessük a paradicsomot és a paprikát.