A nagy rokkantbiznisz
Alaki hibás határozatok tízezrei, az amerikai orvosi útmutatóra kísértetiesen hasonlító táblázatok a magyar hatósági kézikönyvben, 18 millió forint "búcsúpénz" a később visszavett főigazgatónak - néhány epizód a korábbi esztendők rokkantosítási ügyeiből. A Széll Kálmán-terv százezer rokkant visszaminősítésével számol, ám ehhez előbb át kellene lépni az elmúlt évek árnyain.
Először is: ez a Juhász Ferenc nem az a Juhász Ferenc. A rokkantosítás főszakértőjének tartott férfinak semmi köze a volt MSZP-s honvédelmi miniszterhez. Ha azonban az igazságügyi orvosszakértő Juhászhoz más nem kötődne, csak izgalmas munkaügyi kartonja, már ezzel is érdemes volna a figyelemre.
Egyszer kint, egyszer bent
A jelenleg Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak hívott (az elmúlt öt évben kétszer is nevet váltó) orvosszakértői intézet egykori főigazgatóját, Juhász Ferencet 2005 augusztusában menesztették először. A férfi akkor még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, ezért közel két évig az intézet állta havi járandóságának költségeit, összesen 3,27 millió forintot. Emellett emberünk (noha közös megegyezéssel távozott, így végkielégítést nem kellett kapnia) 12,5 millió forintot, 20 havi illetményt is felmarkolt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól - "megállapodás alapján". (Ennek 98 százalékát az új adószabályok miatt most majd vissza kell fizetnie.) Újabb 2,7 millió forintot 89 napnyi ki nem vett szabadságának megváltásaként utaltak ki neki. Az államnak 18,7 millió forintba kerülő búcsú után alig két évvel azonban, 2007-től újra ő lett az intézet főigazgatója, havi 900 ezer forintért (2008 januárjától bére 945 ezerre nőtt).
Az intézet munkaügyi kartonjaiból az is kitűnik, hogy addig sem volt munka nélkül, a szociális tárca állományából, politikai főtanácsadói státuszból került vissza a rokkantágazat élére. Az új kormány idején aztán ismét menesztették, akkor bruttó 4,3 millió forintot vehetett fel szabadságmegváltás és felmentési összeg címén.
Miután így végigtekintettük egy államigazgatási karrier végpontjait, érdemes korábbra is visszamenni az időben. A szocialisták körében rendkívüli koponyának tartott, beosztottaival hírhedetten érdes modorú Juhász igyekezett modernizálni a rokkantosítás rendszerét. Az utóbbi húsz évben minden megszorítás a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával kezdődött, Juhász pedig úgy gondolta: a szubjektív elemektől hemzsegő kelet-európai módszerről át kellene térni egy nyugatias, objektív vizsgálati modellre. A kettő között - némi túlzással - az a különbség, hogy az egyik szerint az orvosok rárivallnak a magát derékfájósnak mondó alanyra: "vegye le a nadrágját és a cipőjét, és tegye le a székre". Közben kilesik, mennyire hajlik dereka, térde. Az objektív módszer: speciális szögmérővel vagy számítógépes programmal megmérik a hajlásszögeket, majd egy táblázatból kinézik, hogy ha valaki a nyakát csak húsz fokot tudja balra fordítani, akkor az négyszázaléknyi egészségkárosodásnak felel meg.
Juhész Ferenc átveszi 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét
Juhász a változásokat egy közel 1500 oldalas, általa szerkesztett kötetben foglalta össze. A könyv nagy részét az ország legkiválóbb szakembereivel íratta, a fejezetek végén viszont legtöbbször maga jegyezte azt a részt, melynek segítségével az orvosszakértők meg tudják állapítani, hogy az adott nyavalya hány százalékos egészségkárosodást tesz ki.
A kötetből egy széles látókörű, bravúros koponya képe rajzolódik ki. Zsenialitása abban rejlik, hogy sokféle és rendkívül bonyolult betegséget képes táblázatok formájában leszázalékolási kódszámokká egyszerűsíteni. Mindennek egyetlen szépséghibája van: a táblázatok jó része merő fordítása az American Medical Association rokkantosítási kézikönyvének. A Heti Válasz 18 olyan ábrát talált, amely mindkét útmutatóban megtalálható, ám a magyar változatban sehol sem tüntették fel az amerikai forrást.
Lovagkereszt Gyurcsányéktól
Juhász egyszerűen hozzájuthatott a forrásmunkához. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóirodájának tájékoztatása szerint az amerikai kiadvány 2001 óta fellelhető az intézmény zárt könyvtárában, pontosabban csak fellelhető volt, mert tavaly tartós használatba adták az orvosszakértői intézetnek. (Ahol más forrásból származó információink szerint már korábban is évekig leledzett.) Amerikai tudósítónk segítségével felvettük a kapcsolatot a kötet kiadójával, hogy megtudjuk, fizetett-e Magyarországról bárki jogdíjat a táblázatok használatáért. Válaszként az intézetben copyrightvizsgálatot rendeltek el, ami annyit jelent, hogy beszerzik a magyar kiadványt, és egybevetik táblázataikat saját kézikönyvükkel. Az esetről megkérdeztük Juhász Ferencet is, aki azzal hárította el megkeresésünket, hogy nyugdíjasként nem szeretne újságban szerepelni.
Mindez azért kínos, mert a magyar egészségügyi hatóság köztisztviselői számára rendszeresített kézikönyvről van szó. Az egyik óriási tábla például azt mutatja meg, mekkora az egészségkárosodottság összesített mértéke, ha a vizsgált személy többféle betegségben szenved. A három oldalon keresztül tartó táblázat minden számjegyében megegyezik az amerikaiéval.
Mint jeleztük, Juhász karrierjének volt egy második aranykorszaka is 2007-től. A szakértőt visszahelyezték hivatalába, s ő készítette elő a Gyurcsány-Bajnai-kormányok rokkantügyi reformját. Mégpedig a politikusok legnagyobb megelégedésére, hiszen 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesítették.
A korábbinál szigorúbb értékelési séma alapján tömegesen kellett felülvizsgálni a rokkantakat (ahogy egyébként most is tervezik). Csakhogy az államnak ehhez nem volt elég orvosspecialistája (most sincs). Ekkor jött a mentő ötlet, hogy hirdessenek közbeszerzést a vizsgálatokra. A hat hónapnyi időtartamra meghirdetett pályázat nyertesével végül 36 hónapra kötöttek szerződést, a százmillió helyett pedig 741,5 millió került a dokumentumra.
Köztisztviselő vállalkozó
Orvosszakértők nem teremnek minden bokorban, így nem lepődhetünk meg, amikor kiderül: a nyertes cég, az Euromental Zrt. fő tulajdonosa és vezetője is Juhász hivatalából érkezett. Somlay Géza 2008 júniusában még köztisztviselőként erősítette az orvosszakértői intézet módszertani oktatási-minőségbiztosítási igazgatóságát. Szeptember elején közös megegyezéssel elbúcsúzott hivatalától, ám így is kapott bruttó 3,5 millió forintot, és még közel ötszázezret szabadságmegváltás címén. Harmincnégy nappal később megjelent a pályázat, amit az Euromental gyorsított eljárásban megnyert.
Copyrighteljárás. Az amerikai kiadó vizsgálatot kezdett a gyanús átfedések miatt
A cég 24 orvosszakértővel rendelkezett, köztük öt olyannal, akik a pályázat kiírása előtt négy hónappal még köztisztviselőként végezték ugyanezt a feladatot. A vállalkozónál dolgozó szakértők többsége azonban nem orvos, hanem szociális szakértő; míg az állami intézetnek 29 ilyen szakembere volt, addig a magáncég 51-gyel rendelkezett. A Juhászféle reform egyik lényeges eleme ugyanis, hogy négytagú bizottságokat állított fel, melybe az orvosokon kívül egy szociális szakértő is bekerült. Ám kezdetben ezekből még kevesebb volt, mint a doktorokból, hiszen őket frissen kellett kiképezni. A magáncég elcsábította a szakértői intézet potenciális munkavállalóit, így a közbeszerzésen elnyert több százmillió forint nagyobb részét végül nem a hiányszakmának számító orvosszakértőkre, hanem a szociális szakemberekre fordították.
Az Euromental a minden vállalkozó álmaiban megjelenő üzletet csípte meg. A cég emberei ingyen használták az állami intézet helyiségeit és eszközeit. Sőt a szociális minisztérium ellenőrzési jelentése már az előző kormány idején, tavaly januárban kimutatta, hogy törvénytelenül írták ki a pályázatot, amelyre az Euromental érvénytelen anyagot nyújtott be. A revizorok szerint a szerződés maga is jogsértő volt, mert köszönő viszonyban sincs a pályázati kiírással.
A legmeghökkentőbb, hogy figyelmen kívül hagyták az evidenciát: a rokkantosítás hatósági feladat, amit nem végezhetnek vállalkozók. Ahogy gyilkossági helyszíneléssel sem lehet kft.-ket megbízni, úgy egy beteg ember sorsát meghatározó vizsgálatot sem lehet "külsősöktől" megvásárolni. A szakértői bizottságokban a közalkalmazotti törvény szerint csak köztisztviselők dolgozhatnak. Vagyis az összes olyan vizsgálat, melyben nem ilyen szakértők vettek részt, ellentétes a törvénnyel.
Az orvosszakértők által kiállított szakvélemény közokirat, ami "formai hibásnak minősül", ha abban "egy külsős, vállalkozási szerződés alapján eljáró szakértő is részt vett, és ezen szakértő is aláírta a fenti szakvéleményt" - állapította meg a szociális tárca jogi főosztálya. Az elmúlt években tízezerszám születtek tehát formai hibás szakvélemények - ráadásul úgy, hogy az intézetben erről tudomással bírtak. A rokkantosításukat kérők mégsem tudják megtámadni ezeket, mivel fogalmuk sincs, vajon az aláíró szakértők milyen minőségben vettek részt a bizottság munkájában. A menthetetlent végül úgy próbálták menteni, hogy a főigazgató utasítást adott, a bizottság elnöke csak köztisztviselő lehet.
Az intézet új vezetése felmondta a szerződést az Euromental Zrt.-vel, a 2011-re járó összeget pedig nem fizették ki a cégnek. (2010 második felében azért 82 millió forintot még kiutaltak.) Azóta Somlay Gézát, a társaság vezetőjét ismét alkalmazza az intézet. Ám ezzel még nem értünk a történet végére. Az Orbán-kormány is szeretné visszaszorítani a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok számát, és ehhez felülvizsgálni az eddigi határozatokat. Csakhogy az 59-60 éves átlagéletkorral rendelkező orvosszakértői kar aligha lesz képes százezrek felülvizsgálatára. A kormány ezért gyorstalpalón képez majd át foglalkozás-egészségügyi orvosokat igazságügyi szakértővé, és emellett az új főigazgató szerint olyan gépeket, munkaszimulátorokat kellene beszerezni, amelyek maguk is képesek megvizsgálni egy személy munkaalkalmasságát. Az intézetnek egyetlen ilyen berendezése van, az újak beszerzését évek óta halogatták, elsősorban azért, mert egy személy kivizsgálása öt és fél órába telik, vagyis a csodagép sem gyorsítaná meg az eljárásokat.
A jövő évtől a tervek szerint már minden megyeközpontban beszereznek egyet, és annyi előnyük kétségkívül lesz, hogy korrupciómentesen dolgoznak majd. Az elmúlt években ugyanis nemcsak az igazgatói szoba környékén történtek furcsa dolgok. Házi őrizetben van a gyanú szerint alkalmanként százezer forintért rokkantosító egri kirendeltség orvosainak fele (két ember); tavaly Miskolcon 53 vádlottat találtak bűnösnek egy leszázalékolási ügyben, Szegeden pedig a hetekben jelentette be az ügyészség, hogy egy negyven embert érintő bűncselekmény-sorozatot lepleztek le. A főigazgató, akit kétszer mentettek fel Első alkalommal 18,7 millió forintba került az államnak Juhász Ferenc menesztése, másodszor 4,3 millióba.
