Hyrieus király kincseskamrájában Trophonius levágta testvére fejét (miután azt megmarta ott egy kígyó), hogy ne derüljön ki az igazság (hogy lopni mentek), ám mégis menekülőre fogta a dolgot. A naív mese mögött, ami egy népi monda lehetett, éppen megbújhat egy ezoterikus tartalom is, vagyis egy modern értelmezés.

 

A két testvér az orkhomenoszi Erginos király fiai, minüasziak, akár az argonauták és híres építészek. Tegyük fel,  hogy Hyrieos  király  kincse tkp. nem volt más, mint egy "automata fej". Ezekről már írtam hosszabban, még a középkorban is voltak alkimisták, akik dicsekedtek ilyenekkel. Volt ilyen Orpheusznak is, és sokat a varázslók jóslásra használtak. II. Szilveszter pápáéról feljegyezték, hogy válaszolt a kérdésekre. Ezeket az automata fejeket csak nagyobb alkimista központokban lehettek képesek előállítani az ókorban, mint az egyiptomi Héliupolisz vagy a krétai Daidalosz-féle iskola (a középkoriak is v.leg még az ókorból fennmaradt relikviák voltak).

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102908452&t=9000303

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102908781&t=9000303

 

Tegyük fel, hogy Hyrieus király kincsesháza csupán egy ilyennek épült, és Trophóniosz sem a testvére fejét vágta le, hanem egyszerűen ellopta a kincsesházból a "fejet".

Viszont a héliupoliszi mérnököket, alkimistákat és építészeket kígyópapoknak is nevezték. Trophóneusz is megjelenik agathodaimónként, azaz kígyó alakban. Azt mondják Lebadeába menekült, ahol "elnyelte" a föld. A hely később orákulumként üzemelt. Ez a hely az orkhomenoszi királyság szent hegyének, a Laphüsztionnak szomszédságában található. Még az ősidőkben a rejtélyes pelaszgok óriási föld alatti csatornát vájtak Lebadea és Korinthosz között.

Trophónios barlangjának szent kígyóinak a hívek mézeskalácsot vittek ajándékul.

Valahol már megjegyeztük, hogy a méhkas tkp. önmagát adta arra a szerepre, hogy hasonlatként használják az alkímiai kemencére: a méhek mézet termeltek, míg az alkimisták aranyat...

 

A beavatott Pauszaniasz rendszerint igyekezett hallgatni a misztériumokról, de néha többet szól el, mint sok elődje.

 

Érdekes észrevétel: "mintha csak Lequeu Trophonius mesterséges barlangját álmodta volna papírra apróbb kiegészítésekkel és egyiptizilásokkal."

 

Majd írod: "Érdekes eltöprengeni rajta, hogy Lequeu vajon közvetlenül Pausaniastól meríthetett, vagy valóban élt még a SzK.-n belül a földalatti-orphikus misztériumok emléke."

 

Szerintem a 18. században már semmiképpen nem élhetett ennek emléke, csakis régi forrásokból tudhattak erről. Ha ugyanis ismerték volna a sz.kőművesek, akkor az előtte lévő közel másfélévezredes kihagyással mi van? Ha meg titkossan művelték volna ez a 18. században úgy Lequeu hogyan rajzolhatta volna azt le?

Inkább az van, hogy elég egy sz.kőmőves lexikont elővenni, hogy a 18. sz-i újsütetű sz.kőművesség szinte szellemi fogódzóként kapaszkodott az ókori misztériumokba, Egyiptom csodáiba. Igyekezett átvenni szimbólumaikat, leutánozni misztériumaikat, de csak úgy, hogy Apuleiust, Proklost, Jamblikhosz és más efféle szerzőket olvasgattak, akik hosszabban írtak ezekről a misztériumokról és szokásokról.

 

Lequeut pedig módfelett érdekelték ezek a dolgok, s kutatta az ókori építészet titkait, ókori technikákat. Talán látott akkoriban még olyan kéziratos ókori munkák másolatait, melyek mára elpusztultak, s innen vehette Porsenna mauzóleumának rajzát is.

 

A rajz amit ott adsz Lequetól, és azon egyiptizálást is látsz, nem véletlen, mert valóban az is. Erről már megírtam egyszer a választ:

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102375030&t=9000303

 

Mert Lequeu rajzának Terrason abbé 1731-ben kiadott könyve szolgált alapul, ami Séthos egyiptomi herceg kalandjairól szólt. Ebben van, hogy Orpheuszt beavatják a Nagy Piramis alatt. Viszont, az sem lehet véletlen -mint írod- , hogy megdöbbentően hasonlít  a Trophóniosz barlangjára is. Mintha az lebadeai és a gízai föld alatti bunker egysémára készült volna...

 

Hogy Hyrieus volt Orion "apja" ... erről tkp. nem is hallottam eddig, de eléggé meggyőző első ránézésre, amit írsz, hogy az egész jelenet "alkímiai szimbólizmust takar", s arról tudott Majer is.