Biró Lajos:

Tóth Tibor antropológus véleményét egy 1975 (!)-ben megjelent könyvből idézem: "A honfoglaló magyarság csonthagyatéka a szarmata leletek közt van, távol a Káma-medence csoportjaitól. A legújabban végzett, még szélesebb körű összehasonlításokból megállapítható, hogy a honfoglaló magyarság leletanyaga igen megegyezik az alsó Volga vidékéről feltárt, a honfoglalás előtt másfél ezer évvel eltemetett csontvázak anyagával."  Ebből arra lehet következtetni, hogy a magyarság őseit embertani szempontból is a szkíta-szarmata népességben kell keresnünk. Kiegészíti és alátámasztja mindezt Lipták Pál is, aki "Embertan és emberszármazástan" című egyetemi tankönyvében írta a IX. századi honfoglaló magyarság középrétegéről: "embertani képe a vezető rétegektől határozottan eltér, jóllehet a középréteget alkotó rasszkomponensek kisebb arányban a vezető rétegben is megtalálhatók voltak. Ennek a harcos rétegnek a leglényegesebb összetevői a gracilis mediterrán (m), a nordoid (n) vagy a keskeny arcú dolichomorf típus; ez utóbbi lehetett magas termetű robusztus mediterrán is (am). Végül jelentős komponens a pamíri (p) rassz is."  Ez utóbbi rasszról máshol a következő leírást adta Lipták: "A pamíri típus eredetileg az iráni nyelvet beszélő népességekkel állt kapcsolatban, ma is a tadzsikoknál, illetőleg Perzsia (Irán) egyes tájain a leggyakoribb."  A magyar köznépet az Árpád-korban 31% nordoid, 28% mediterrán embertani komponens jellemezte.  És ami nagyon lényeges: "Sajátos és jellemző, hogy a turanid és az urali rassz ebből a két rétegből "[vagyis a nép zöméből!-BL] "úgyszólván teljesen hiányzik."   Mindebből az a következtetés adódik, hogy őseink elő-ázsiai, iráni, mediterrán területekről származnak, nem voltak soha sem uráliak, sem mongoloidok, sem turanidok.