Az irodai ablakom semmi különös, az utca másik oldalán lévő ház falát és ablakait látom, de a szemközti ház földszintjén pont velem szemben egy rockeres cuccokat és bigyókat áruló bolt van, néha áthallatszik hozzám is a zenéjük, nem is olyan rossz gépelés vagy fordítás közben egy kis heavy... :)
Otthon sokkal tutibb: ha a kisszobám ablakain nézek ki, még az üveg előtti párkányon látom a télire behozott flórámat, ahogy békésen ülnek a cserepeikben, az őrült korallvirágom még új bimbókat is hozott... Na és ott bujkál közöttük-alattuk a szürke cicám, összekuporodva, csapkodó farokkal, meredten nézi a hátsó udvari kerítés tetején a galambokat, akik direkt az ő kedvéért tollászkodnak ott, vagy a fejét szinte teljesen kicsavarva néz fel a szomszéd ház tetejére, szintén a galambokat fixírozza, pedig csak apró pontoknak látszódnak innen... A hátsó udvar eléggé szürke, de majd tavasszal ismét kiteszem a növényeket, és már kezd felfutni a vadszőlő és a borostyán a falra... Jobb kéz felé az egyik közeli házat lebontották, most újabb világméretű csatazaj bontakozott ki: valamit építenek helyette, talán parkoló- vagy irodaházat...
A nagyszobám ablakában nincs növény, sajnos kicsit sötét ehhez a szoba. De egy darab macsek itt is eltakarja a kilátást; ha megunja a galamblest, a belső udvar eseményeit ellenőrzi: fent, az elsőemeleti kutyát most viszik sétálni, boldogan csahol a körfolyosón, a valaki elment az ablak előtt, ilyenkor kissé összehúzódik a macsek, megint esik a hó az udvart beborító borostyánra és a gesztenyefákra. De ez nem is igazán hó, csak dér. Érzem a csontjaimban, hogy nemsokára tavasz lesz.