Első ránézésre, saját szemszögemből, azokra a dolgokra, amiket Kerényi írt Ariadnéról, a következőket tudom hirtelen hozzáfűzni:

 

Ariadné Krétán az alvilág királynője és a Labirintus Úrnője volt, s egyben Nagy Istennő is, kísérői a kurészek.

A krétai hagyományban és az orphikus misztériumokban Zagreusz volt a legkorábbi Dionüszosz (Szemelé fia egy későbbi Dionüszosz volt). Valószínűleg egy kabirikus lény, ha még hozzávesszük, hogy a fríg Szabazioszt is ezzel a Dionüszosszal azonosították, kinek apját Cicero Kabirosznak mondja, sőt Müsziában Priaposszal is azonosították.

 

Thészeusz nyilván egy kései hozzátevése a mítosznak, eredetileg Dionüszosz még Krétán kötötte meg a frigyet Ariadnével a Labirintusban. Mikor Himeriosz azt írja, hogy "Dionüszosz a krétai barlangokban vette feleségül Ariadnét", akkor tkp. ezt mondja, hisz a kései hagyomány (római költők, bizánci tudósok) "föld alatti barlangoknak" is nevezte a knósszoszi Labirintust. A Labirintus titkos belső kamrája ilyen értelemben egyaránt volt nemző- és szülőszoba, s ugyanakkor kapcsolatban állt alkimista tevékenységekkel. Fulcanelli megjegyzi, hogy a knósszoszi Labirintus egyik neve (az Absolom) kapcsolatban áll a bölcsek kövével.

Az, hogy Zagreusz ilyen módon születik, csak besorolódik az ősi idők hasonló születései közé, melyek a mítoszok mindig homályos részét alkották, de azt gondolom, hogy ezek kapcsolatban állnak a történelem előtti időkben földre került faj szaporodásának nehézségeivel, melyekről már többször írtam, illetve egy másik "rítussal", mikor a király és királynő hált ilyen nemzőszobában, remélve hogy a születendő gyermekük halhatatlan hőssé válik...

A "krétai Dionüszosz", azaz Zagreusz azon kétéltű lények rokona, akik a prehisztorikus időkben a Vénuszról ide jöttek. Alakját ezért mondták kicsinek és kígyószerűnek. Nemzőszervét egy szamothrakéi szent barlangban őrizték, és őt magát a kabir misztériumokban tisztelték. Mindenesetre érdekes, hogy Ariadné gyermekére, mint Fény Fiára is hivatkoztak (akár Luciferre vagy Phoszphoroszra).

 

Elég érdekes még, hogy Dionüszosz és Ariadné menyegzőjét egy mítoszváltozat szerint Knósszosz kikötője előtt kis sziklaszigeten, Dián tartották, ami emlékeztet Jászón és Medeia frigyére Szkheria székvárosának kikötőjében lévő parányi Makrisz szigetén.

 

Krétán valóban ünnepelték a Sziriuszt, de a labirintus csillaga a Vénusz lehetett, ahogy őseink legkorábban a bolygóra a "csillag" szót használták, aminek sémi és árja neve (star, astrum, aster, stb) megjelenik a Vénusz jelképező istenek és istennők nevében (Istár, Astart, Astarté...). Charroux szerint a vénuszi beavatók jelképe volt a bika.

 

Sikerült pont azokat a részeket kiemelned Kerényitől, melyek roppant meggyőzőek, elgondolkodtatóak illetve további adalékul szolgálnak arra, amik itt korábban a krétai Labirintus kapcsán elhangzottak:

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=104928508&t=9000303

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=105019417&t=9000303

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=105022664&t=9000303