Üdv.

 

A kályhákkal fűtőkészülékekkel kapcsolatban az eredeti gyári kialakítás szerint kétféle megoldást alkalmaztak.

 

Az egyik a motor hűtővíz körébe bekötött, önálló keringtető szivattyúval ellátott - tehát a dízelmotortól függetlenül működő - elsősorban hűtővíz előmelegítő / hőntartó berendezés, illetve fűtőkészülék. Ez a Sirokko 268-as típus, amelyet a vezetőfülke alatti ládatérbe szereltek. Városi kocsikon - gyárilag - belföldön nem alkalmazták, kivéve 280.47. Az elővárosi típusok mindegyikében alapfelszerelés volt 280.17, 280.54, 280.54A és 260.32. Konyhanyelven ez a vizes kályha. Működési elve: egy duplafalú hengeres kazántest belső terében egy gázolaj tüzelésű égőfej van, amely a tűztér és a külső köpeny között levő vzet melegíti. A vizet a keringtető szivattyú áramoltatja a dízelmotor teljes hűtőrendszerében illetve a fűtőtestekben.

 

A másik megoldás a levegős független fűtőkészülék, amely csak fűtőberendezésként használatos. Ez szintén egy duplafalú hengeres kazántestből épül fel, de itt a két fal között nem víz, hanem levegő áramlik.  A fűtőkazánra szerelt ventillátor egy légszűrőn keresztül a szabadból beszszívott és a kazántér körül felmelegített levegőt az oldalfalon végigfutó fűtési légcsatornába nyomja. Ez a légfűtés tipikus esete. Eredetileg a 280.00, 280.49 (BKV) és 280.15 (MKV,SZKV) típusok kivételével minden belföldi Ik-280-as utánfutójának alap felszerelése volt (280.06,280.16,280.17,280.27,280.47,280.52,52A,280.54,54A). Típusa Sirokko 262, a "száraz kályha". Ennek külön üzemanyag tartálya van, amely a fűtőkészülék ládaterében van baloldalon a "C" tengely előtt. Tankolása a ládaajtó felnyitása után lehetséges. Egyes 1988 után gyártott típusokon pl. 280.52A a fűtőkészülék nagyobb üzemanyag tartályt kapott, amelyet az utánfutó jobb oldalán a "C" tengely előtt helyeztek el. Ilyen fűtőkészülék van a alsó légcsatornás távolsági-túrista típusokban is 250,255,256,266, de ott többnyire a motor gázolajrendszerébe van kötve.

 

Kinézetre a rászerelt ventillátor miatt a "száraz" Sirokko 262 majdnem kétszer olyan hosszú, mint a "vizes" Sirokko 268.

 

A  Szu és NDK részére gyártott típusokban általában mindkét fajta berendezés gyárilag benne volt.

 

Az időközben végzett átalakítások és vázcserék során - a fűtés hatékonyságának növelése céljából - előfordul utólag beépített vízmelegítő akár városi típusokban is, illetve olyannal is találkoztam, hogy az utánfutóból a teljes fűtési rendszert felújítás alkalmával légcsatornástól- kazánostól kiszerelték. Amit feljebb vázoltam az a gyári állapot.