Az Argonautica Orphicát először 1523-ban adták ki görögül, és mellé latin fordításban. Ezt nem ismerhették a festők, de a művet talán (esetleg a fordítót is), hiszen Orpheusz Argonautikáját Lodrisio Crivelli (1412-1475) fordította le, és ezt adták ki jóval a halála után, 1523-ban.

 

Viszont én úgy értettem az akkoriban előjött érdeklődést, hogy azt valóban Flaccus kiadott munkája okozhatta, hisz mindenkorokban voltak könyvek, amik egyfajta lázat, megemelkedett érdeklődést hoztak, mint Blavatsky Íizsz, lepel nélkül-je, Wells könyve a földre támadó marslakókról vagy pld. újabban Da Vinci kódja... Viszont azt nem gondoltam, hogy Biagio innen vette volna anyagát, hanem ez a hirtelen jött érdeklődés arra sarkalt sok művelt embert, hogy máshol is kutasson az Argonauták története iránt... s mivel festő volt úgy gondoltam, éles szemmel tanulmányozta az itáliai műgyűjteményekben található ókorból fennmaradt műalkotásokat. Ezek még jelentős számban megvoltak akkoriban, de az elmúlt félévezredben sok ilyen gyűjtemény leégett, kirabolták... és még Róma híres 1527-es kifosztása előtt vagyunk. Hisz egy ilyen gyűjteményben volt a híres Ízisz tábla is akkoriban...

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=99283732&t=9000303

 

Az azért gyanús, hogy lett volna a 15. században egy másik orfikus munka az argonauták útjáról, mert ha el is veszett volt, valószínűleg tudnánk róla. Arról nem is beszélve, hogy nagy valószínűséggel egy görög nyelvű kéziratról lenne szó. Szóval nem lehetlen, de gyanús, s inkább egy olyasmi értékes műtárgyra gondolok, mint az Ízisz tábla, amit szintén egy magánygyűjteményben tanulmányozott Biagio, talán egy olyan hatalmasságnál, akinél dolgozott, s később ez az érték megsemmisült...

 

Én is üstszerű valami látok a sziklafalnál, és egy kis kerek medencét, ahol elhaladnak. A kép viszont a kolkhiszi eseményeket mutatja, ami meg nem mond ellen amiket írtam, s éppen ezért is tettem be -mikor a krétali labirintusról vagy az Arangyapjú igazi használatáról írtam-, mindenféle képet, amik rejtetten azért éppen erre az emberhasznosító gépezetre emlékeztettek... (főleg azokból az elemekből alkotva hipotézist, miután már megszerezték az Aranygyapjút és milyen bizarr műveleteket hajtottak végre vele...).

Azt látom Biagio szabadon másolt, egy régibb alkotásról, mert nem hiszem, hogy több részlettel tisztában lett volna, amit ábrázolt.

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=107633006&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=107591706&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=105019417&t=9000303

 

Kicsit nézve Biagio képét, már valamennyiben a kör alakú kert is egy ilyen medencének tűnik, ahol az Aranygyapjút őrzik.

 

Amúgy Flaccusnál már az elindulásnál szerepet játszik Orpheusz, mikor a hajósok azon erőlködnek, hogy az Argót a vízrebocsájtsák, ő dala segít ebben (1.184-től).

De számtalan esetben húzta ki őket a csávából (a különféle ókori források szerint), lecsendesítve a viharos tengert, megállítva az összecsapódó sziklákat vagy hatástalanítva a szirének énekét...

Az Argonautica Orphica szerint Orpheusz volt, aki álmot varázsolt a sárkány szemére, Medeia pedig ráolvasással (néha meg valamilyen varázsfőzetét öntik a szájába) segített ebben és Iászón akasztotta le agyapjút (mellesleg Médeia azon papnők vezetője volt, akik a sárkánykígyót élelmezték).

 

A szfinx-et úgy értettem, hogy az a hibrid lény, ami a görög mitológiában is szerepel, aki a Thébai melletti Szphingia nevű hegyen élt, és Kerberosz tesvére volt, legalábbis leginkább rá hasonlít, bár valóban nehezen kivehető...(így én se tudtam eldönteni mit keresne ott).

Rendszerint egy sziklán vagy oszlopon ülva, ill. egy szikladfal előtt ábrázolták...