Ó, köszi hogy utána néztél a képnek. Úgy emlékszem Pieter Coll könyvében olvasható erről  a "távközlésről" magyarul is: Már az ókorban is tudták (1966).

 

Persze, a fekete ruhás alak lehet éppen Iászón is. Ha valakinek jobban tetszik az Iászón változat, higgye azt, hisz lehetetlenség az ellenkezőjét "bizonyítani", ennyi idő, a hagyományok sokfélesége okán is...Mindenesetre nem kell hozzá szemüveg, hogy az egész csapatból Orpheusz az a "kilóg".

Hangszere sem mindig lehetett nála amúgy, bár egész fogós kérdés, hogy a korábbi Orpheusz is legalább annyira "zenész" is volt, mint a későbbi... Érdekes amúgy, hogy a listák sorolnak egy másik énekest, Philammónt is az argonauták közt, sőt a logográfus Phereküdész szerint ez utóbbi utazott az Argó hajón és nem Orpheusz.

Kerényi Károlyra is hagyatkoztam ez ügyben, aki ezt írta: "...a dalnok egyik kései tanítványa Orpheusz sötét köntösét, amelyben az Argonauták nevében áldozatot mutatott be Hekatének, az orphné-, "sötétség" szóból származó kifejezéssel jelölte" (Görög mitológia, 365. old).

 

Ha képen többször is szerepel alakja, az könnyen magyarázható azzal, hogy több különböző eseményt ábrázolt ugyanazon a képen, azaz nem egy pillanatot látunk rajta, ahol mindenki más és más. Az istennő fehérben Artemisz, viszont így hirtelenjében visszaemlékezve nem is tudom, hogy hol szerepelne ő a történetben vagy mi okból. Annyi jön be, hogy később -mikor visszatértek az iolkosziak Médeiát azonosították Artemisszel, mert ő is sárkánykígyók vontatta szekéren jött egykor ide Hüperboreászról, vagy mikor elhagyták Kolkhiszt az Aranygyapjúval ez első útjukba eső sziget, egy Artemisznek szentelt kis sziget volt, ahol kirakták Médeiát. És amikor Médeia egy kis szigeten talált egy üreges Artemisz szobrot.

Artemiszt valóban a Hold megszemélyesítőjének tartották, de Charroux figyelmeztet rá, hogy Diana-Artemisz eredetileg a Vénuszhoz kapcsolódott: „Diana (diano= hajnali csillag) nővére Apollónnak, aki megfelel a kelta Gwyonnak és Bel-Holnak, valamint az egyiptomi Hermésznek” (1967). Sőt, tovább ragozva Dianus és Diana, kiket az Ég Királyának és Királynőjének tartottak, a néphagyomány pedig a Nappal és Holddal azonosított, valójában a Vénusz Királya és Királynője volt, sígy uralkodtak a csillagokon. A rómaiaknál az Ég királya eredetileg Janus (Dianus), de később átveszi szerepét Jupiter. Artemisznek viszont a párja Apollón (a római Phoszphorosz ill. Lucifer)... szóval elég szövevényes. De még a mellékneve a "fényhozó" -amit említesz- is a Vénuszra rímel, akár Lucifer esetében, hisz a Vénuszt nevezték Fényhozónak...

Külön magyarázatot én se tudok miért áll ott (a képen legalábbis!), de a fekete alak tkp. nem felé megy, hanem a szikláknál álló alakok felé.

 

Én nem tudok róla, hogy valaki egy csónakban követte volna az Argót (most hallom először), de azt hiszem csupán Biagio képére hagyatkozni ez esetben nem lehet, pláne, ha még az is egészen mást jelent. Egy csónak amúgy is képtelen lett volna követni egy egész tengeren át, pláne hogy át kellett volna eveznie több ezer km-ert.

 

Amúgy több hasonló képet festett. József történetét is hasonló szétszórt stílusban, több képen, itt az egyik:

http://www.aug.edu/augusta/iconography/metropolitan/medieval5thAvenue/josephAntonio.jpg

 

Vagy Jason és Médeia házassága:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e7/Biagio_d%27Antonio_001.jpg