Mire számíthat a rokkant ember?

A sorok között már nem érdemes olvasni.
Az új alkotmány alapja lessz a további törvényeknek.
Az új alkotmány elfogadása után (márpedig az elfogadásához kétség nem férhet az fux! )Jönnek a következő bennünket érintő változások:

2011. július 1.

1. ......
6–7. Ekkorra újraírják a rokkanttá nyilvánítás és a táppénz-jogosultság szabályait.
8. .........

2011. december 31.
.....
Ekkora felülvizsgálják a korábbi rokkantsági minősítéseket.

Igazoló link:

http://index.hu/…k_nincsenek/

A kormány most négy pontban ígéri a foglalkoztatási problémák megoldását, de ez valójában két területet jelent.
Az egyik a rokkantsági szabályok átírása és a már rokkantsági nyugdíjon lévők rokkantsági állapotának felülvizsgálata. Ma nagyjából 700 000 magyar van rokkantnyugdíjban, körülbelül a felük még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Ez azt jelenti, hogy több százezer ember térhet vissza a munkaerőpiacra – más kérdés, hogy az éves csúcshoz közelítő munkanélküliségi adatok szerint ott nincs rájuk nagy szükség. Szintén a foglalkoztatás hatékonyságát szolgálná a táppénzszabályok átírása (ma még nem ismert módon).

A másik lépést a közmunkaprogramok jelenthetik, 2012-től indítanák el az új rendszert olyan beruházásokkal „amelyek sok ember munkáját igénylik“. A kormány szerint a mostani 55 százalékos foglalkoztatási szintet tíz év alatt 70 százalékra fogják feltornászni – ilyen magasan a rendszerváltás óta nem volt.

Igazoló link:

http://index.hu/…ati_elemzes/

Bevezetőként ezért írtam,hogy nem kell a sosok között olvasni,és esetleges illúziókba ringatni magunkat.
Biztosan előveszik a végleges témákat is.
Nem tippeket adok a hogyanra,de már most is a felülvizsgálat alkalmával utánna néznek,hogy a delikvens gyógyszerkiváltásai (nem a felírt gyógyszer,hanem annak kiváltásának valódiságát),továbbá az egyes „műintézményekben :-)“ valósan eltöltött napjainak számát ellenőrzik.
Mint tudjuk a rokkantnyugdíj következő felűlvizsgálatáig is betegnek,valamilyen állapotnak fenn kell maradni és érdemben avval foglalkozni kell a saját jól felfogott érdekében az embernek.
A megbukás kockázata fenn áll a „véglegesített“ sorstársaknál is.Kiszűrhető,hogy a határozat után mennyiben áll még fenn a betegség,állapot.Senki ne mondja azt,hogy a határozat után már nem kell a gyógyszer,kórházi kezelés,szanatóriumi kezelés stb,met ebből alakul ki a csodálatos gyógyúlás szindróma,amit rendszerint díjaznak a „szakértők“.

Törvény (egyelőre) ide vagy oda,a leirtakhoz ragaszkodom a jól felfogott érdekemben.Olyan morbidus (betegség) tudattal rendelkezem,hogy még adni is tudok belőlle kiló számra az arra rászorúlónak :-)))

Olvatátok már a Széll-tolók szlogenjét?

Sereghajtóból – Éllovas.

Olvastassátok fel egy némettel, nagy élmény.

A jogállam másik alapvető eleme – a jogbiztonság mellet – a közbizalom. Márpedig amit a rokkantnyugdíjasokkal művelnek pár éve, az aláássa erősen a közigazgatásba vetett bizalmat a nem véglegesítettek körében is. Ugyanis az állam a felülvizsgálat jogintézményét sem rendeltetésszerűen használja. Eleve túlnyomó részt indokolatlanul magas arányban minősítenek a rokkantak/les­zázalékoltak körében a felülvizsgálat szükséges jelzéssel. A gyógyulásra esélyes betegségekkel általában nem is a leszázalékolást választják az emberek, hanem a táppénzes állományt. A leszázalékoltak legnagyobb részének olyan betegsége(i) van(ak), amik az öregedéssel csak romlanak, nem javulnak. A levágott kéz, láb nem nő ki, stb. Az állami ellátó rendszer mégis a felülvizsgálandókak között tartja nagyrészt őket. Azért hogy tudjon kiszórni, ha több az államadósság törlesztőrészlete. Nem a tényleges egészségi állapot a felülvizsgálás fő szempontja, hanem a szelektálás, mint azt mengele dr szabadalmaztatta anno. Ha több hely volt a barakokban, oda, ha kevesebb, akkor a zuhanyzóba irányított.
Érdemes lenne megnézni a statisztikákat. milyen arányban állatítanak meg a felülvizsgálatok során állapotrosszabbodást, és milyen arányban állapotjavulást a fő betegségcsoportokra lebontva. Aztán megnézni, hogy ezen betegségeknek ténylegesen milyenek a gyógyulási mutatói. Igen érdekes ellentmondások fognak mutatkozni.
A rokkantak sem hülyék (mind), látják, mire megy ki ez a legtöbbször felülvizsgálatosdi, amit ezt az itteni hozzászólások is bizonyítják. Próbálnak védekezni a szelektálás ellen, ahogy tudnak, mennél több vizsgálatot elvégeztetni, bizonytékként, minél frissebbeket. Méginkább ez történik a fellebbezési meg a bírósági szakaszban is. Ezek pedig sokba kerülnek az államnak a százezres nagyságrendek miatt, és a drága vizsgálati módszerek miatt. A parlamentben sok orvos, vagy orvosi vállalkozásban érdekelt van, nekik ez nagy üzlet. A rokkantnak meg nagy stressz, hogy vajon kiszelektálják-e az ellátó rendszerből vagy nem. El lehet képzelni a krónikus szívbetegekre ez hogyan hat. Sokkan 10–20 éve így élnek. Vagy éppen meghalnak, mert a stressz önmagában is súlyos egészségromboló tényező, hát még betegségekkel együtt. Ez a rendszer kegyetlen, embertelen, és mérhetetlenül aljas, ahogy a söpredék politikus csürhénk tagjai, párthovatartozástól függetlenül. És addig csinálják ezt amíg egyszercsak több százezer ember oda nem megy a parlament elé „eb ura fakó“ ez a törvényhozás nem a miénk, ez az állam nem a miénk, és el nem égetik nyilt szinen a személyi igazolványaikat, és meg nem kérik a rendőröket, hogy szíveskedjenek az EMEREK oldalára állni, és a Széll-tolókat börtönbe csukni!



„ A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság – többek között – megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását. …
A jogbiztonság elvéből
főszabályként az következik, hogy lezárt jogviszonyokat sem jogszabállyal, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével – származzék ez akár a jogalkotótól, akár az
Alkotmánybíróságtól – nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.

Kivétel ez alól az elv alól csak akkor engedhető meg, ha azt a jogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalan sérelmet.”

Ez az alkotmánybírósági határozat védte meg az ávós és pufajás gyilkosokat a felelősségre vonástól. [11/1992. (III. 5.) AB határozat] Azért az óriási visszatetszést keltene a társadalomban, ha a szerzett jogok védelmét csak a pufajkás gyilkosok élvezhetnék, a rokkantak pedig nem. Akiknek jelentős része az, ávós, pufajkás gyilkosok, és „liberális“ csemetéik tevékenykedése miatt vált rokkanttá.




Szerintem az a CÉL a Kormánynak minnél több embert kirugni a rendszerböl!!! Sok-sok ember ne kapjon ellátást!Akkor még több munkanélküli lesz! Ha jól tudom 2008ban már szigoritották a rendszert!!!
Akkor most mit akarnak,legtöbb ember már most a legaljára csúszott!!Egy a céljúk ne kelljen rokkant ellátást adni!! Sokan menjenek az örület és a tönk szélére!