A tenyerezés a szemtrénerek meg a látástrénerek által preferált gyakorlatok egyike. Azt úgy kell csinálni, hogy mindkét tenyérrel letakarod a szemeidet, de úgy hogy a szemekhez nem érsz. Lehetőleg semmi fény ne menjen be. És így pihensz 5, 10, 15, 20, 40 percet. Na én ezt sose csináltam. Na most ezt hogy a francba vitelezzem ki a melóban. Ja és aszongyák hogy úgy ezek után lesz olyan fél másodperces éles kép. Na ezek csak lazító és pihentető gyakorlatok. Mikor megkérdeztem, hogy hogy a francba javítja a látást, mikor be van csukva szem. Na aztán beismerték, hogy ez csak lazítógyakorlat. Az a kiélesedés meg egyszerűen azért van, mert a pupilla szinte megijed a hirtelen kinyitáskor a szemek elé terülő fénytől és majd a legkisebb méretre összemegy. Ilyenkor tehát gyakorlatilag csak a központban megy be fény és máris éles a kép. Amint megszokja a fényt, kitágul és oda az éles látvány. Ennyi. Én azért nem fogok 10-20 percet szemretett kézzel ülni a melóban, hogy aztán 1 mp erejéig élesen lássak......

Én a fókuszra koncentrálok. Ha az ember nem lát jól, akkor vagy a retina előtt, vagy a retina után találkoznának a sugarak egy pontból összerakva. Sötétben egy szemmel edzem a fókuszálást, mert kettővel ez lehetetlen. Ha baj van, akkor tehát nem a tudatnak nem azt kell látni, ahová nézünk. Tehát magyarul - ki kell vennünk valamit, de úgy, hogy a tárgy elé nézünk, fókuszálunk. Ekkor kiílesedik, mert ilyenkor mást látunk, mint ahova nézünk. Ha nem érthető, szólj, elmagyarázom jobban. Olyan lazának kell lenni, ahogy csak lehetséges és akkor fogod látni még a szem mikromozgásait is (a szem kb 50 szer mozdul el 1 mp alatt).......

Kezdetben nekem is katasztrófa volt a sötétben. De most majdnem olyan jól látok a sötétben, mint egy tigris. Egész döbbenetes, milyen biztonságban járok  reggel a lakásban, le a pincébe a koromsötét folyosókon, majd ki a természetbe és a vonatra. S a melóban se gyújtok villanyt, csak a másik helyiségben, hogy egy kis fény azért jöjjön át a kis ajtón, mert nem látnám a billentyűzetet. Eleinte majd semmit se láttam, most meg majdnem azt hiszem, hog világítanak. A fényérzékelő receptorjaim valahogy igencsak feléledhettek. Azt is mondhatnám, hogy az emberek többsége fénymérgezésben (is) szenved.......