asta Creative Commons License 2011.02.18 0 0 395

Aggódom a szegényekért, de tisztában vagyok vele, hogy max. a környezetmben tudok segíteni. Meg is szoktam tenni, de mindig csak egy-egy emberrel. Ennyit tudok tenni egyedül. ( Milyen szép lenne egy ilyen mozgalom: fogadj örökbe egy embert....:O))) Nem?  Ez az én idealizmusom.:O)

 

Nem az elmúlt 8, hanem az elmúlt 20 évben egyre növekedtek a különbségek, de ez tulajdonképpen csak a rendszerváltás normális következménye. A kapitalizmusnak ez a normális állapota. Ezért is utálom, mikor tőkeellenes retorikát hallok. Kapitalizmus tőkések nélkül elképzelhetetlen. Ugye?:O)

 

A mostani helyzetben  nem is az a baj, hogy megváltozott az adó örvény, sokkal inkább az, hogy egyrészt a szegényebbek jártak rosszul, másrészt és ez a lényegesebb, a kompenzáció nagyon beszűkült. Miközben a tehetősebbek komoly összeggel gyarapodhattak ( ami nem lenne baj), ellenben a szegényebbeket nemcsak az adórendszer, hanem a segély lehetőségek hirtelen szűkülése is sujtja.

 

És van egy szint, ami alá már nem lehet menni, mert az egész társadalom veszélybe kerül. Ez az aggodalmam fő oka.

 

Tudom, hogy ez nem könnyű feladat, de muszály lesz megoldani valahogy.

 

Nem látszik jó megoldásnak és rossz kommunikáció is, ha a kormány a vállalkozók számlájára próbálja megoldani a helyzetet. Ez nem a vállalkozók, hanem a törvényhozók dolga. Nagy bociszemeket mereszteni és egy laza csuklómozdulattal a vállalkozókat okolni meg egyenesen vérlázító pofátlanság.

 

A Manyup mellett mégegy kapitális kommunikációs hiba.

Előzmény: Hun Quijote (394)