Ehhez mit szólsz?

Legfőképp az utolsó mondatot ajánlom figyelmedbe!

A fény részecske elméletére a döntő csapást kétréses interferencia kísérlete mérte 1802-ben. A két résre érkező sugárzás a felfogó ernyőn színes világos és sötét csíkok sorozatát adta oly módon, hogy az ernyő olyan helyein, amelyeket külön-külön mindkét rés megvilágított, sötét vonalak is adódtak. Ezt a jelenséget már nem lehet a részecske modellel értelmezni, hiszen két fényrészecske összege nem adhat sötétséget egy pontban. Kézenfekvő viszont a hullámok találkozásához hasonlítani, hiszen ha két hullám hullámhegye és hullámvölgye találkozik, azok kiolthatják egymást.