Pannika127 Creative Commons License 2011.02.14 0 0 1019

Köszönöm, Ilag, jólesett, hogy eszedbe jutottam...

 

BALLA ZSÓFIA

AZ ÉBREDÉS

 

Miféle álom lépeget?

miféle kép vezet?

Miféle kéz mért tépi meg

a rozsda képeket?

 

Minek a szélét kezdi ki?

miféle szín eszi?

A kép, amely fejvesztve száll,

helyét minek veszi?

 

Milyen öröm kapar, kapor

szagú vágy hol kotor?

Mitől ürül az álom, és

melyik parthoz sodor?

 

Begyúr időm, gyűrt perselyem.

Vakságom élesebb.

Írás és meghalás között

mi átvisz, azt lesem?

 

Azt ünnepeljük, ami lesz.

Bár végünk ott neszez

a születésünk erdejében.

Már fölfelé evez.

 

Amíg alszom, élek-e még?

Félkészen, senkiség.

Csurgok a sors üstjébe én,

nem tart meg öl, se fék.

 

Az úr, mint tüzes értelem,

mit csurom űr terem,

az ébredés tömör falát

áttöri majd velem.

 

 

 

(Balla Zsófia: A nyár barlangja  versek  Kalligram  Pozsony, 2009)

Előzmény: ilang_ (1018)