Belátható, hogy maximális sok részre úgy tudjuk bontani a síkot, hogy minden kör metsz minden kört és minden metszéspont máshol van.

Ilyen elrendezés az, ha egyforma köröket teszegetünk egymás mellé vízszintesen szép sorban úgy, hogy középpontjaik mindig csak mondjuk r/200 távolságra legyenek az előzőtől.

így képzeltem én is az elrendezést, persze nem számolgattam utána a végeredménynek.

de az teljesen kizárt, hogy bizonyítani is tudjam, hogy ez a valódi megoldás :)

még az is csak megérzés, hogy egyforma méretű köröket kell használni, mert úgy gondolom, ha egy adott méretű kört használtam, akkor kisebbet nem értelmetlen. ebből kijön, hogy mind egyforme.

de egy matematikus elsírja magát az ilyen "úgy gondolom" - októl.